Ha esik a dízel tőzsdei ára, miért nem lesz azonnal olcsóbb a tankolás?

Amikor az európai tőzsdéken hirtelen esni kezd a gázolaj ára, sok autós és fuvarozó joggal kérdezi, mikor és mennyivel lesz olcsóbb a tankolás. A gyors válasz: a tőzsdei mozgásból valamennyi általában eljut a kutakig, de ritkán azonnal és szinte soha nem teljes mértékben. Az alábbiakban végigvesszük, mi lassítja és mi tompítja ezt a folyamatot, és mire érdemes figyelni, ha valaki a saját költségeit tervezi.

Miért mozdul ilyen gyorsan a tőzsdei ár?

A nyersanyagpiacokon a kereskedők nem csak a ténylegesen leszállított mennyiséget, hanem a várható kínálatot is beárazzák. Emiatt egy bejelentés, egy tervezett intézkedés vagy akár egy kiszivárgott hír is elég ahhoz, hogy a jegyzési ár néhány óra alatt jelentősen elmozduljon.

Ilyen hír lehet például az, hogy kormányok vagy nemzetközi szervezetek a stratégiai tartalékok egy részének piacra engedését fontolgatják. Ha a piac több kínálatra számít, az ár esik, még mielőtt egyetlen további liter üzemanyag ténylegesen gazdát cserélne. Ha viszont a terv módosul, elhalasztják vagy végül nem valósul meg, a jegyzés vissza is korrigálhat.

A tőzsdei jegyzés és a kúti ár két különböző dolog

A tőzsdén a nagykereskedelmi termék ára mozog, amelyet jellemzően dollárban jegyeznek. A benzinkúton viszont forintban fizetünk, és ebbe az árba az adók, a finomítói és kereskedelmi árrések, valamint a szállítás és a tárolás költségei is beépülnek. A tőzsdei termékár tehát csak egy része a végső árnak, így annak százalékos változása kisebb arányban jelenik meg a kúton.

A Holtankoljak.hu elemzései szerint a dollár/forint árfolyam és a nagykereskedelmi árrések egyaránt módosítják, hogyan jelenik meg a nemzetközi árváltozás a hazai árakban. Ha a gázolaj dollárban olcsóbb lesz, de közben a forint gyengül, a magyar vásárló ebből kevesebbet érezhet, szélsőséges esetben akár semmit sem.

Egy egyszerű számpélda: mi lenne az elméleti felső határ?

Pusztán szemléltetésként: egy feltételezett, literenként 700 forintos gázolajárnak a 7 százaléka nagyjából 49 forint. Ekkora csökkenés azonban csak akkor jönne létre, ha a teljes kúti ár ugyanolyan arányban mozdulna, mint a tőzsdei jegyzés.

Mivel a kúti ár jelentős része adóból és egyéb, a tőzsdétől független költségből áll, egy ilyen szám inkább elméleti felső határnak tekinthető, mint reális várakozásnak. A tényleges csökkenés jellemzően ennél kisebb, és az árfolyam alakulásától is függ.

Mennyi idő alatt érhet el a változás a kutakra?

A tőzsdei áresés a piaci gyakorlat szerint nem azonnal, hanem bizonyos késéssel jelenik meg a kiskereskedelmi árakban. A nagykereskedők és a kúthálózatok általában nem minden napi tőzsdei mozgást követnek le, hanem egy időszak átlagos árszintjéhez igazítják a listaárakat, ami kisimítja a hirtelen kilengéseket.

Fontos különbséget tenni a tőzsdei hangulat és a tényleges kínálat között is. A várakozások gyorsan begyűrűzhetnek az árazásba, a fizikai készletek piacra kerülése viszont logisztikai okokból hosszabb időt vehet igénybe. Ha a tőzsdei esés csak rövid életű, és a jegyzés néhány napon belül visszaemelkedik, a kutakon is legfeljebb átmeneti és kisebb mértékű változás várható.

A fuvarozóknál még lassabb a folyamat

A gázolaj ára a közúti árufuvarozás egyik legfontosabb költségtényezője, így az alakulása közvetve a boltok polcain is megjelenhet. A fuvardíjak azonban általában lassabban reagálnak, mint a kúti árak.

Ennek egyik oka, hogy a fuvarozási szerződésekben gyakran szerepelnek üzemanyag-klauzulák vagy dízelfelárak, amelyeket előre rögzített időközönként igazítanak az aktuális árakhoz. A hosszabb távú logisztikai megállapodások miatt tehát a költségcsökkenés jellemzően késve, több lépcsőben gyűrűzik be. A végfogyasztói árakban pedig még később jelenhet meg, ha egyáltalán érzékelhető lesz, hiszen a termékárakat sok más tényező is befolyásolja.

Mi a szerepe a magyar stratégiai készleteknek?

Magyarországon a stratégiai kőolaj- és üzemanyag-készleteket a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) kezeli. A szövetség tájékoztatása szerint a tartalékok felszabadítása állami, miniszteri döntéshez kötött, vagyis a hazai készletek piacra engedése nem automatikus.

Ez azért lényeges, mert egy esetleges európai szintű készletfelszabadítás a közös piac kínálatát érintené, és nem jelentené automatikusan a magyar készletek felhasználását. A hazai kúti árakra elsősorban az európai nagykereskedelmi árszint és a forint árfolyama lehet közvetlen hatással.

Mire figyelhetnek most az autósok és a vállalkozások?

Hogy egy tőzsdei esésből végül mennyit érzékelünk, azt elsősorban három tényező döntheti el: születik-e hivatalos, végleges döntés a kínálatot érintő intézkedésekről, tartós marad-e az alacsonyabb jegyzés, és merre mozdul a forint a dollárral szemben.

Akik rendszeresen tankolnak, érdemes a heti átlagárak alakulását követniük, a fuvarköltséggel számoló vállalkozásoknak pedig tájékozódniuk arról, milyen gyakran árazzák át szerződéseik üzemanyag-klauzuláit. A cikk általános tájékoztatást ad, nem minősül pénzügyi tanácsadásnak; az árak a fenti tényezők függvényében a várakozásoktól eltérően is alakulhatnak.