1,6 százalékra lassult az infláció szeptemberben: hol csökkentek leginkább az élelmiszerárak, és mi lesz az árrésstoppal?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) október 7-én közzétett gyorstájékoztatója szerint 2026 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ennél is feltűnőbb, hogy a hivatal adatai alapján az élelmiszerek összességében 1,3 százalékkal olcsóbbak lettek egy év alatt.

A kedvező adatok nyomán a kereskedők érdekképviselete már az élelmiszereknél bevezetett árrésstop kivezetését sürgeti. Összegyűjtöttük, mely termékeknél a legnagyobb az árcsökkenés, mi húzta mégis felfelé a havi mutatót, és mire számíthatnak a vásárlók, ha megszűnik az árszabályozás.

Mit mutatnak a szeptemberi inflációs számok?

A KSH közlése szerint az éves 1,6 százalékos áremelkedés mellett az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal nőttek az árak. Az éves és a havi adat két különböző dolgot mér: az előbbi azt mutatja, mennyivel drágább vagy olcsóbb valami egy évvel korábbihoz képest, az utóbbi pedig az augusztusról szeptemberre bekövetkezett változást.

A szám a piaci várakozásoknál is kedvezőbb lett. A Portfolio beszámolója szerint az elemzők átlagosan 1,8 százalékos inflációra számítottak. A lap értékelése alapján az infláció a következő hónapokban sem lépi át a jegybank inflációs célját – ez azonban elemzői előrejelzés, nem tényadat.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a szeptemberi adat kényelmesen a Magyar Nemzeti Bank 2–4 százalékos toleranciasávja alatt maradt, a maginfláció pedig 1,9 százalékon stabilizálódott. A toleranciasáv nem azonos magával a jegybanki céllal: a cél egy konkrét inflációs szint, a sáv pedig az a körülötte húzódó tartomány, amelyen belül a jegybank még elfogadhatónak tekinti az eltérést.

A maginfláció a leginkább ingadozó tételek, például az energia és egyes élelmiszerek nélkül számolt mutató, ezért jobban jelzi a tartósabb árfolyamatokat.

Hol esett a legnagyobbat az élelmiszerek ára?

A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára éves összevetésben 1,3 százalékkal csökkent. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat kivesszük a számításból, a hivatal szerint az árcsökkenés 4,6 százalékos. A különbség azt mutatja, hogy a bolti termékek olcsóbbak lettek, az éttermi és egyéb vendéglátóhelyi fogyasztás viszont nem követte ezt a mozgást.

A statisztikai hivatal gyorstájékoztatója szerint egy év alatt ezeknél a termékcsoportoknál mérték a legnagyobb árcsökkenést:

• húskonzervek: –26,7 százalék;
• vaj: –15,6 százalék;
• friss hazai és déligyümölcsök: –14,4 százalék;
• sertéshús: –11,0 százalék;
• sajtok: –10,2 százalék.

Ezek országos átlagok, így egy-egy bolt polcán a tényleges árak eltérhetnek tőlük. Az irány ugyanakkor egyértelmű: több, a háztartások kosarában rendszeresen szereplő alapterméknél, például a tejtermékeknél, a húsnál és a gyümölcsöknél érezhetően alacsonyabb az átlagár, mint egy évvel korábban. Hogy mit mutattak az előző hónap számai, arról az augusztusi inflációs adatokról szóló cikkünkben írtunk.

Miért nőtt mégis a havi infláció?

Ha az élelmiszerek olcsóbbak lettek, felmerül a kérdés, mi okozta a havi 0,2 százalékos emelkedést. A KSH szerint a havi inflációt elsősorban a járműüzemanyagok hajtották fel, amelyek egyetlen hónap alatt 5,9 százalékkal drágultak.

A másik tartós nyomást a szolgáltatások jelentik: a hivatal adatai alapján ezek ára éves alapon 4,9 százalékkal nőtt. A háztartások tehát kettős hatást érzékelhetnek: a boltban egyes termékeknél kevesebbet fizetnek, a tankolásnál és a különféle szolgáltatásoknál viszont többet.

Árrésstop: miért vitatják a jövőjét?

Az árrésstop az élelmiszerekre vonatkozó állami beavatkozás, amely korlátozza, hogy a kereskedők mekkora árrést tehetnek az érintett termékekre. A szeptemberi adatok után ismét előtérbe került a kérdés, hogy szükség van-e még rá.

A Telex beszámolója szerint az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szorgalmazza az árrésstop kivezetését, az Mfor pedig gazdasági kamarák és szakmai szervezetek hasonló felvetéseiről írt. Az érvelésük lényege, hogy a tartósan alacsony infláció mellett már nincs indok az árak szabályozására.

A szabályozás megítélése azonban megosztott. Az Mfor cikke szerint a szakmai bírálók úgy látják, hogy az árrésstop torzította a piac működését, nehéz helyzetbe hozta a kisebb üzleteket és a hazai beszállítókat, és az import növekedéséhez is hozzájárult. Az Oeconomus elemzése ezzel szemben arra jutott, hogy az árrésstop a nemzetközi tényezőkkel együtt érdemben segített megfékezni az élelmiszer-inflációt.

Fontos kiemelni, hogy egyelőre érdekképviseleti javaslatokról és szakmai véleményekről van szó. A kivezetés pontos menetrendje és módja nem ismert, ezért a vásárlók számára jelenleg nincs olyan dátum, amelyhez igazodni kellene.

Drágulhat-e a bevásárlás, ha megszűnik az árrésstop?

A kereskedők álláspontja szerint – a Telex beszámolója alapján – a kivezetés nem okozna komoly drágulást, mert a boltok között amúgy is erős az árverseny. Ez azonban az érintett szereplők saját értékelése, nem független előrejelzés.

Azt jelenleg nem lehet megbízhatóan megmondani, hogy a korábban szabályozott termékeknél lesz-e korrekciós áremelés, és ha igen, mekkora. Elképzelhető, hogy egyes termékek ára változatlan marad, másoké emelkedik, és az is, hogy a boltok eltérő stratégiát követnek. Az átlagos inflációs mutatóban egy ilyen hatás csak később, a következő hónapok adataiban válna láthatóvá.

Mire érdemes figyelni vásárláskor?

A szeptemberi adatok alapján több alaptermék – köztük a vaj, a sajt, a sertéshús és a friss gyümölcs – átlagosan olcsóbb, mint egy évvel korábban, így ezeknél érdemes lehet összevetni a különböző üzletek árait. Ha az árrésstop megszűnik, különösen hasznos lehet néhány rendszeresen vásárolt termék árát egy ideig követni, mert így könnyebb észrevenni, ha valamelyik bolt emel.

Az inflációs adatok országos átlagot mutatnak, a saját kosár drágulása vagy olcsóbbodása ettől eltérhet. A cikk általános tájékoztatás, nem minősül pénzügyi tanácsnak.