Gazdaság
2027-es költségvetési tervezet: mit jelenthet az adójóváírás és a támogatások változása a családi kasszának?
A kormány közlése szerint adójóváírás csökkentené az alacsonyabb keresetek terhét, és megduplázódna a családi pótlék. Az anyák adómentességének tervezett korlátozása és az árrésstop kivezetése azonban árnyalja a háztartások várható mérlegét.
2026-11-16 · 4 perc olvasás
Adójóváírás az alacsonyabb keresetűeknek, magasabb családi pótlék, ugyanakkor korlátozottabb anyai adómentesség: a kormány tájékoztatása és a Költségvetési Tanács véleménye alapján ezek is szerepelnek a 2027-es költségvetési tervekben. A háztartások szempontjából nemcsak az számít, mekkora bevételnövekedést ígérnek az intézkedések, hanem az is, hogyan változnának a jogosultságok és a mindennapi kiadások.
A tervezett kedvezmény még nem alkalmazható szabály
A kormány közleménye szerint benyújtotta a következő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek. Az itt bemutatott változásokat ezért javaslatként, nem pedig már alkalmazható adózási szabályként érdemes értelmezni. A költségvetési célok bemutatása és az egyéni jogosultság megállapítása nem ugyanaz: utóbbihoz az adott intézkedés részletes szabályai is szükségesek.
Az adójóváírás nem általános szja-kulcscsökkentés
A kormány ismertetése szerint a minimálbéren foglalkoztatottak személyijövedelemadó-terhe adójóváírással 9 százalékra mérséklődne, az alacsonyabb kereseteknél pedig sávos könnyítés jelenne meg. Ez nem azt jelenti, hogy minden munkavállaló szja-kulcsa egységesen 9 százalékra változna.
Az 5percAdó szakmai értelmezése szerint a megoldás a 15 százalékos általános adókulcs mellett működő jóváírás lenne. A különbség azért lényeges, mert a tényleges adóteher megállapításához nem elegendő egyetlen százalékot ismerni: a kereset és az alkalmazható kedvezmények együttes vizsgálatára van szükség.
A HR Portal beszámolója szerint a jóváírás a minimálbérhez kapcsolódna, és annak kétszeresénél futna ki; a portál szerint a végleges minimálbér összege még az egyeztetések függvénye. Ez az intézkedés a munkabér adóterhén keresztül növelhetné a nettó keresetet, nem pedig önálló támogatásként jelenne meg. A bruttó béremelés és az adójóváírás hatását ezért a bérszámításban külön kell értelmezni.
A családi pótlék és az adókedvezmény külön tétel
A kormány tájékoztatása szerint a családi pótlék összege megduplázódna. A közlés alapján ez mintegy egymillió családot érintene.
A családi pótlék megduplázása nem a család teljes bevételének megduplázását jelentené, hanem ennek az egy ellátásnak az emelését. Az adójóváírás ezzel szemben a nettó munkabért növelhetné. A jogosultságokat külön kell vizsgálni: az egyik intézkedés bejelentéséből nem következik automatikusan a másikra való jogosultság.
Az anyák adómentességénél korlátozás is szerepel
A Költségvetési Tanács véleménye szerint az anyák meglévő szja-mentességénél havi bruttó egymillió forintos jövedelmi korlátot terveznek. Ugyanezen dokumentum szerint a mentességet nem terjesztenék ki a 40 év feletti, kétgyermekes anyákra.
A Portfolio elemzése szerint ezek a változtatások az érintett anyák számára kedvezőtlenebbek lehetnek a korábbi tervekhez képest. Fontos különbség azonban, hogy egy várt kedvezmény elmaradásáról vagy egy már igénybe vett mentesség korlátozásáról van-e szó: a kettő nem ugyanazt jelenti a jelenlegi nettó keresethez viszonyítva.
Egy elmaradó bővítés a korábban remélt többletet érinti, míg egy meglévő kedvezmény szűkítése a már elért jövedelmi helyzetet is befolyásolhatja. Emiatt a „ki jár rosszabbul?” kérdésnél az összehasonlítás alapját is meg kell nevezni: a jelenlegi állapotot vagy egy korábbi ígéret megvalósulását vizsgáljuk-e.
A nyugdíjasokat érintő javaslatok sem egyformák
A kormány közlése szerint a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelkedne, és az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők számára nyugdíjas SZÉP-kártya jelenne meg. A Költségvetési Tanács véleménye szerint ugyanakkor a 14. havi nyugdíj második heti részletét nem vezetnék be.
A nyugdíjminimum tervezett emelése nem azonos egy minden nyugdíjasnak ugyanakkora többletet ígérő intézkedéssel. A SZÉP-kártya megítélésénél pedig az összeg mellett a felhasználhatóság is lényeges: egy meghatározott célokra elkölthető juttatás nem feltétlenül helyettesíti ugyanúgy a háztartás készpénzes bevételeit.
Az árrésstop kivezetéséből nem következik pontos bolti ár
A Portfolio beszámolója szerint a tervek között szerepel az árrésstop kivezetése is. A kormány ismertetése szerint a költségvetési pálya körülbelül 3 százalékos inflációval számol, az intézkedés megszüntetését is figyelembe véve.
Az inflációs feltételezés azonban nem azonos egy konkrét bevásárlókosár várható drágulásával. Nem jelent minden termékre érvényes árígéretet, és önmagában nem mutatja meg, mennyivel változna egy adott család élelmiszer-kiadása. Ugyanaz az országos árváltozás eltérően érintheti azokat a háztartásokat, amelyek más termékeket és más arányban vásárolnak.
Miből finanszíroznák a változásokat?
A Költségvetési Tanács ismertetése szerint a finanszírozási elképzelések között az extraprofitadók fenntartása, vagyonadó bevezetése, a társasági adó és egyes ökoadók emelése, valamint 1400 milliárd forintos állami kiadáscsökkentés szerepel. A kormány közlése szerint a tervezés 2,4 százalékos gazdasági növekedésre és 4,9 százalékos GDP-arányos hiányra épül.
Ezek a számok a költségvetés tervezett kereteit írják le, nem a háztartásoknak járó összegeket. Egyéni adókötelezettséget például a vagyonadó megnevezéséből önmagában nem lehet megállapítani; ehhez az elfogadott szabályok hatályát és feltételeit kellene ismerni.
Így állhat össze a családi mérleg
A háztartási tervezésben célszerű egy helyen áttekinteni a jelenlegi nettó bevételeket, a tervezett intézkedésekből remélt többletet és a rendszeres kiadásokat, a biztos és a feltételes tételeket elkülönítve. Nagyobb tartós kiadás vállalása előtt érdemes megvárni a végleges jogosultsági feltételeket és az alkalmazás kezdetét, az élelmiszer-kiadásoknál pedig a saját, rendszeresen vásárolt termékek árait követni. A cikk általános tájékoztatás, nem személyre szabott pénzügyi vagy adójogi tanács; az egyéni hatás megítéléséhez bérszámfejtő vagy adótanácsadó segítsége lehet indokolt.
Felhasznált források
- 1.Kilenc százalék, 120 ezer, egymilliárd – számokban a 2027-es költségvetéskormany.huellenőrzött
- 2.A Tanács véleménye Magyarország 2027. évi központi költségvetésének tervezetérőlparlament.huellenőrzött
- 3.Ágazati béremelések, drasztikus adóváltozások: eltűnik az árrésstopportfolio.huellenőrzött
- 4.Mennyit fog keresni 2027-ben? Már elérhető a 2027-es bérkalkulátorhrportal.huellenőrzött
- 5.2027-es költségvetés: Mit jelentenek a bejelentések a könyvelőknek és adótanácsadóknak?5percado.huellenőrzött
- 6.Adóváltozások és juttatások a 2027-es büdzsébenkormany.huellenőrzött
- 7.Benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek a kormánykormany.hu
A forrásokat a szerkesztőségi tényellenőrzés során használtuk fel.
Kapcsolódó cikkek
Gazdaság
2027-es adótervek: így számolhatsz a családi pótlék és az szja változásaival
2026-11-19 · 4 perc olvasás
Gazdaság
Otthon Start helyett Wekerle Plusz: a tervezett feltételek és a várható törlesztők
2026-10-24 · 6 perc olvasás
Gazdaság
Vagyonadó 1 milliárd forint felett: kiket érintene, és hogyan számolnák a tervezet szerint?
2026-10-16 · 4 perc olvasás
Legfrissebb cikkek
Hollywood
Robert Pattinson lesz az új James Bond az Amazon közlése szerint
2026-11-21 · 4 perc olvasás
Praktikus mindennapok és háztartás
Párás ablak, nedves falsarok: így szellőztess télen a penész ellen
2026-11-21 · 5 perc olvasás
Egészségügy
Országos szifiliszszűrés indul a szülészeteken: félórás gyorsteszt segítheti a megelőzést
2026-11-21 · 4 perc olvasás