Vagyonadó 1 milliárd forint felett: kiket érintene, és hogyan számolnák a tervezet szerint?

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új vagyonadó tervezetét, amely az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonra vetne ki adót. Az alábbiakban sorra vesszük, kikre vonatkozna a szabály, mi számít bele az adóköteles vagyonba, hogyan csökkentik a tartozások az adóalapot, és mely pontokon lehet még változás a végleges törvényszövegig.

Tervezet, nem elfogadott törvény

A kormany.hu október 6-i híre szerint zajlik a vagyonadó tervezetének társadalmi egyeztetése. A tervezet szövege és indokolása szintén elérhető a kormányzati oldalon.

Ez azt jelenti, hogy egyelőre javaslatról van szó. Az egyeztetés során beérkező észrevételek, majd a parlamenti tárgyalás nyomán az értékelési szabályok és a kedvezmények is módosulhatnak, ezért az alábbiak a jelenleg ismert tervezetre vonatkoznak.

Két adókulcs: 1 és 1,5 százalék

A kormány tájékoztatása szerint a tervezet az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonra 1 százalékos adót írna elő, a 100 milliárd forint feletti adóalaprészre pedig 1,5 százalékot. Az 1 milliárd forint mentesített küszöbként működik, vagyis az adó a határ feletti részt terhelné, nem a teljes vagyont.

Egy egyszerűsített szemléltető példa: ha valakinek a tervezet szabályai szerint számított nettó vagyona 1,5 milliárd forint, akkor a mentes első milliárd feletti 500 millió forintra vonatkozna az 1 százalékos kulcs, ami 5 millió forint adót jelentene. A tényleges összeget a vagyonelemek értékelése, a levonható tartozások és az esetleges jóváírások is befolyásolnák.

Nettó vagyon: a tartozások csökkentik az adóalapot

Az EY elemzése szerint a szabályozás nem különálló vagyontárgyakat terhelne, hanem az adóalany teljes, igazolt tartozásokkal csökkentett nettó vagyonát. Ez lényeges különbség például egy ingatlanadóhoz képest, ahol jellemzően egy-egy konkrét tárgy után kell fizetni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hitelekkel terhelt vagyon kisebb adóalapot eredményezhet. A hangsúly azonban az igazoláson van: a tartozások csak akkor csökkenthetik az adóalapot, ha megfelelően dokumentálhatók.

Mi számít bele az adóköteles vagyonba?

Az EY összefoglalója alapján az ingatlanokon kívül a vagyon jóval szélesebb köre kerülne az adóalapba, többek között:

• bankbetétek,
• értékpapírok,
• cég- és társasági részesedések,
• követelések,
• kriptoeszközök,
• megtakarítási biztosítások visszavásárlási értéke,
• befektetési nemesfémek.

A lista azt mutatja, hogy a tervezet nem csak a látványos, nagy értékű ingatlanokat célozza. A pénzügyi és vállalati vagyon is beszámítana, ami különösen a cégtulajdonosokat érintheti.

Kiket érint: belföldi illetőség és külföldi vagyon

A kormányzati tájékoztatás és a tervezet szerint a belföldi illetőségű magánszemélyeknél a teljes, hazai és külföldi vagyon adóköteles lenne. A külföldi illetőségűeknél csak a Magyarországon fekvő ingatlanok és a magyar társasági részesedések számítanának.

A Deloitte elemzése szerint a tervezet a személyi jövedelemadónál tágabban értelmezi a belföldi illetőséget. A tanácsadó cég értékelése alapján így bizonyos esetekben a kettős állampolgárokat is a teljes vagyonuk alapján adóztathatná. Akinek több országhoz is kötődése van, annak ez a rész különösen fontos lehet.

Házastársak, gyerekek, alapítványok

A kormány közlése szerint a házastársak külön adóalanynak minősülnének, így mindkettőjüket megilletné az 1 milliárd forintos mentesített sáv. A kiskorú gyermekek vagyona viszont a szülő adóalapjába számítana be, kivéve az örökölt vagyont és a gyermek saját keresményét.

A Deloitte ismertetése szerint a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok önálló adóalanyként jelennének meg. A cég értelmezésében ez azt szolgálja, hogy a vagyont ne lehessen több részre bontva az 1 milliárdos határ alá vinni.

Az értékelés lehet a legnehezebb kérdés

A PwC szerint a vagyon értékének meghatározása lehet a legnagyobb kérdés, különösen a tőzsdén nem jegyzett cégek és a bennük rejlő tartalékok esetében. Egy bankbetét értéke egyértelmű, egy családi vállalkozás részesedéséé viszont jóval kevésbé.

A PwC ismertetése szerint a tervezet lehetővé tenné, hogy a kötelezően előírt szakértői értékbecslés díjának 50 százalékát, legfeljebb 2 millió forintot, jóvá lehessen írni a fizetendő vagyonadóból. Ez részben ellensúlyozná az értékelés költségét, de nem szünteti meg az értékelési vitákat.

Hány embert érinthet, és mennyi bevételt hozhat?

A BDO és a WTS Klient elemzései szerint a szabály mintegy 15 ezer magánszemélyt és 2 ezer vagyonkezelőt érinthet, a várható bevétel pedig átlagosan évi körülbelül 200 milliárd forint, négy évre összesen mintegy 800 milliárd forint lehet.

Ezek becslések, amelyek a végleges szabályoktól és a vagyonok tényleges értékelésétől függően eltérhetnek. A hazai lakosság túlnyomó részét a tervezet a küszöb miatt nem érintené közvetlenül.

Mire érdemes figyelni most?

Akinek a nettó vagyona a küszöb közelében lehet, annak érdemes áttekintenie, milyen vagyonelemei vannak, ezek hogyan értékelhetők, és milyen dokumentumokkal igazolhatók a tartozásai. Mivel a tervezet még módosulhat, a végleges törvényszöveg megjelenéséig érdemes óvatosan kezelni a konkrét számításokat. Ez a cikk általános tájékoztatás, nem adótanácsadás: egyéni helyzetben adószakértővel érdemes egyeztetni.