Több mint 12 millió nyugta adata érkezett a NAV-hoz: ezt mutatja a nyugtaadat-szolgáltatás első hónapja

A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első teljes hónapjában, 2026 szeptemberében több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be az adóhatósághoz, összesen több mint 32,6 milliárd forint értékben. Ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közölte. A számok azt mutatják, hogy a kézzel vagy számítógéppel nyugtát adó vállalkozások jelentős része már az első hetekben bekapcsolódott a rendszerbe. Az alábbiakban azt nézzük meg, mit jelentenek ezek az adatok, mi pontosan a kötelezettség, és mire számíthatnak a vállalkozások az év hátralévő részében.

Mit mutatnak az első éles hónap számai?

A NAV október 7-én megjelent összesítője szerint a szeptemberi adatszolgáltatás néhány kulcsadata a következő:

• Több mint 12,3 millió nyugta adata futott be a hivatalhoz, összesen több mint 32,6 milliárd forint értékben.
• A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki, 6,29 milliárd forint értékben; ezeknél az adatszolgáltatás automatikusan megtörtént.
• A vállalkozások eddig több mint 16 ezer e-pénztárgépet helyeztek üzembe mobiltelefonon vagy tableten.

A számokból néhány dolog egyszerű osztással is kiolvasható. Az összes beérkezett nyugta átlagos értéke durván 2600–2700 forint körül alakul, az alkalmazással kiállított e-nyugtáké viszont ennek többszöröse. A BEHIR beszámolója szerint az ePénztárgéppel kiadott nyugták átlaga nagyjából 9000 forintos tranzakciónak felel meg. Saját számításunk szerint az alkalmazásból érkező nyugták a teljes mennyiségnek mindössze mintegy 6 százalékát adták, vagyis az adatok túlnyomó többsége más úton jutott el a NAV-hoz.

Nem az ePénztárgép lett kötelező, hanem az adat

Az átállás körül az egyik leggyakoribb félreértés az, hogy mindenkinek új eszközt vagy alkalmazást kell használnia. Az 5percAdó szakmai elemzése éppen erre hívja fel a figyelmet: szeptember 1-jétől nem az ePénztárgép használata vált kötelezővé, hanem az adatok szolgáltatása. Az elemzés szerint a papírnyugta megmaradhat, de annak adatait három naptári napon belül, összesítve fel kell tölteni.

A NAV Online Pénztárgép Portálon közzétett előírás szerint a nem pénztárgéppel, tehát kézzel vagy számítógéppel kiállított nyugtákról a kiállítást követő három naptári napon belül kell adatot szolgáltatni. A határidő tehát naptári napokban értendő, vagyis a hétvége és az ünnepnap is beleszámít, ami a hétvégén is nyitva tartó kisboltoknál, piaci árusoknál vagy szolgáltatóknál különösen fontos lehet.

Háromféle út: portál, gépi kapcsolat vagy alkalmazás

A NAV tájékoztatója szerint az adatszolgáltatás kétféleképpen teljesíthető: kézi rögzítéssel a Pénztárgép Portálon (KOBAK), illetve gép-gép, azaz M2M interfészen keresztül. Az előbbi azoknak lehet kézenfekvő, akik kevés nyugtát adnak ki, az utóbbi pedig azoknak, akik már valamilyen számlázó- vagy ügyviteli szoftvert használnak, amely közvetlenül tud kapcsolódni a hivatal rendszeréhez.

A harmadik lehetőség a NAV saját ePénztárgép alkalmazása. A NAV Online Pénztárgép Portál és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint ennek használatakor az adatszolgáltatás külön kézi lépés nélkül, automatikusan megtörténik. A Növekedés.hu beszámolója szerint a felhőalapú mobilalkalmazás Androidra és iOS-re is elérhető, ami a kisvállalkozók átállását könnyítheti meg.

Az Adózóna összefoglalója és a NAV közleménye alapján a szeptemberben beérkezett nyugták döntő többsége a Pénztárgép Portálon és az M2M-kapcsolaton keresztül futott be. A nyilvános összesítők ugyanakkor nem bontják meg pontosan, hogy ebből mennyi volt a kézi rögzítés és mennyi a gépi adatküldés, ezért arról, hogy melyik út a népszerűbb, egyelőre nem lehet megalapozott következtetést levonni.

Mire érdemes figyelniük a vállalkozásoknak?

A NAV közlése szerint 2026. december 31-ig szankciómentes átállási időszak van érvényben. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások kipróbálják, melyik adatszolgáltatási mód illik leginkább a működésükhöz, és kijavítsák az esetleges kezdeti hibákat. Az év végéig hátralévő hónapokat érdemes erre felhasználni, mert a türelmi idő lejárta után már kevesebb mozgástér maradhat.

• A választott mód illeszkedjen a forgalomhoz. Kevés nyugta esetén a portálon történő kézi rögzítés is működőképes lehet, nagyobb forgalomnál viszont a gépi kapcsolat vagy az automatikusan adatot küldő alkalmazás csökkentheti az adminisztrációt.
• A háromnapos határidőt érdemes beépíteni a napi rutinba. Mivel naptári napokról van szó, a hétvégi forgalom adatainak feltöltésére is előre gondolni kell.
• Az adatok pontossága az átállás alatt is számít. A türelmi időszak a szankciókra vonatkozik, a kötelezettség maga már szeptember óta él.
• A részletekről érdemes közvetlenül tájékozódni. A NAV tájékoztató oldalai, illetve könyvelő vagy adótanácsadó segíthet eldönteni, hogy egy adott vállalkozásnál melyik megoldás a legcélszerűbb.

Az első teljes hónap számai alapján a nyugtaadat-szolgáltatás érdemben elindult: több millió, korábban csak papíron létező nyugta adata jelent meg digitálisan az adóhatóságnál, és több ezer vállalkozás állt át mobilos vagy tabletes e-pénztárgépre. A következő hónapokban az lesz az érdekes, hogyan nő az alkalmazás súlya, és mennyire rögzül a háromnapos adatküldés a kisvállalkozások mindennapjaiban a türelmi idő vége előtt. A cikk általános tájékoztatást ad, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak; egyedi kérdésekben érdemes a NAV-hoz vagy szakemberhez fordulni.