Kamarai közlés: 30,7 milliárd forint jut kkv-k digitalizációjára – mire érdemes figyelni a megvalósításnál?

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közlése szerint több mint 3300 hazai mikro- és kisvállalkozás nyert el összesen 30,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást a DIMOP Plusz két felhívásán. A nyertesek számára most az a gyakorlati kérdés, hogyan lesz a támogatási döntésből a mindennapi működést segítő fejlesztés. Ehhez nemcsak eszközöket és szoftvereket érdemes választani, hanem a bevezetés menetét és a várható üzleti eredményt is végig kell gondolni.

Külön keret jutott a budapesti és a vidéki vállalkozásoknak

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara beszámolója alapján a Budapesten kívüli vállalkozások közül 3100 cég összesen 28,7 milliárd forint támogatást nyert el. A fővárosi körben a kamara szerint több mint 200 vállalkozás részesült közel 2 milliárd forintnyi forrásból. Ezek odaítélt támogatási összegek: nem indokolt automatikusan már kifizetett vagy felhasznált pénzként kezelni őket.

A korábban meghirdetett keretösszeget is érdemes különválasztani a támogatási döntésekben szereplő összegtől. A Pályázati Portál B-26-os felhívásról szóló közleménye szerint a Budapesten kívüli konstrukció tervezett kerete 30 milliárd forint volt. Ez más adat, mint a kamarai beszámolóban megjelent, nyertes vállalkozásokhoz rendelt támogatás.

A támogatási döntés nem jelent új pályázati lehetőséget

A támogatások odaítéléséről szóló hírt nem szabad összekeverni egy új benyújtási időszak megnyitásával. A Pályázati Portál felfüggesztési közleménye szerint a budapesti DIMOP Plusz-1.2.6/C-26 felhívásnál az igényelt támogatás elérte a keretösszeg 130 százalékát. A portál tájékoztatása alapján a benyújtást 2026. szeptember 2-án 17 órától felfüggesztették.

Aki még nem pályázott, annak ezért az adott felhívás aktuális státuszából érdemes kiindulnia, nem egy korábbi beharangozóból. Aki viszont már nyert, annak a saját támogatási dokumentumai és a rá vonatkozó feltételek áttekintése adhat biztos alapot a következő lépésekhez.

Mire fordítható a pénz, és mire való egy-egy rendszer?

A Bitport beszámolója szerint a támogatható fejlesztések között hardverbeszerzés, CRM- és ERP-rendszer, kiberbiztonsági megoldás, valamint mesterséges intelligenciára épülő rendszer bevezetése is szerepelhet. A felsorolás azonban nem helyettesíti az adott projekt költségeinek és műszaki tartalmának ellenőrzését. Egy általánosan említett fejlesztési területből még nem következik, hogy minden hozzá kapcsolódó termék vagy szolgáltatás elszámolható.

A CRM az ügyfélkapcsolatok kezelését támogató rendszer: például az érdeklődők, ajánlatok és ügyfélkapcsolati feladatok áttekintésére szolgálhat. Az ERP vállalatirányítási rendszer, amely több működési területet kapcsolhat össze. A választásnál ezért nem a rövidítés vagy az újdonságérték a legjobb kiindulópont, hanem az, hogy a vállalkozás melyik munkafolyamatát szeretné rendezettebbé tenni.

Egy szemléltető példa: ha egy cégnél az ajánlatok állapota külön táblázatokban és levelezésekben követhető, először az ajánlatkezelés rendjét érdemes tisztázni. Ha inkább a készletek és a rendelések összehangolása okoz nehézséget, más rendszer kerülhet előtérbe. Ezek lehetséges üzleti helyzetek, nem automatikusan támogatható projektreceptek.

A magas támogatási arány mellett is kell saját költségterv

A Pályáz.hu összefoglalója 3–12 millió forint közötti támogatási összegről és 90 százalékos támogatási intenzitásról ír. Ezt az általános tájékoztatást a vállalkozásra vonatkozó felhívással és támogatási döntéssel együtt célszerű értelmezni. A támogatási arány önmagában nem mutatja meg a fejlesztés teljes vállalati költségét.

Az üzleti tervezésben érdemes külön soron kezelni a beszerzést, az adatköltöztetést, a munkatársak betanulását és a későbbi működtetést. Hasznos kérdés az is, hogy milyen előfizetésre, támogatásra vagy belső munkaidőre lehet szükség a bevezetés után. Ezek tervezési szempontok, nem állítások az egyes tételek pályázati elszámolhatóságáról.

• Beszerzési tartalom: pontosan milyen eszközt, jogosultságot és szolgáltatást tartalmaz az ajánlat?
• Bevezetési feladatok: ki készíti elő az adatokat, és ki ellenőrzi az átvételt?
• Folyamatos működés: kihez lehet fordulni hiba esetén, és hogyan alakulnak a későbbi díjak?
• Belső felelősség: ki gondoskodik arról, hogy az új megoldást a munkatársak valóban használják?

A digitális méréshez már a projekt elején érdemes igazodni

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programjának tájékoztatása szerint a támogatást igénylőnek bemeneti és kimeneti digitális mérést kell elvégeznie a kkv-k digitális intenzitását felmérő rendszerben. A kamarai tájékoztatás a fizikai befejezés végső határidejeként 2028. szeptember 30-át jelöli meg. A konkrét projekt ütemezésénél a vállalkozás saját dokumentumaiban rögzített vállalásokat is figyelembe kell venni.

A kiinduló állapot rögzítése üzleti szempontból is hasznos: enélkül nehezebb megítélni, mi változott a fejlesztéstől. Érdemes előre megfogalmazni, melyik munkafolyamat legyen átláthatóbb, hol szeretnének kevesebb kézi adatbevitelt, vagy mely feladatok követését szeretnék rendezni. A saját üzleti célok követése ugyanakkor nem helyettesíti a programban előírt mérést.

Az AI bevezetését is konkrét feladathoz érdemes kötni

A mesterséges intelligencia önmagában túl tág fejlesztési cél. Jobb kiindulópont lehet egy körülhatárolt feladat megnevezése, például belső dokumentumok kereshetősége vagy szövegtervezetek előkészítése. Ezek szemléltető felhasználási példák; támogathatóságukat az adott projekt feltételei alapján lehet megítélni.

A kiválasztás előtt célszerű tisztázni, milyen adatokkal dolgozna a rendszer, ki ellenőrizné a válaszait, és mi történne hibás eredmény esetén. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy az új megoldás hogyan illeszkedne a meglévő programokhoz. Egy jól körülírt próbaüzem többet mondhat a használhatóságról, mint egy látványos bemutató.

A beszerzés helyett a működő bevezetés legyen a cél

A nyertes vállalkozások számára a következő hasznos lépés egy rövid megvalósítási terv összeállítása lehet: milyen problémát oldanak meg, ki felel érte, hogyan vezetik be a megoldást, és miből látszik majd az eredmény. A pályázati megfelelést és az üzleti használhatóságot párhuzamosan érdemes vizsgálni. A cikk általános tájékoztatás, nem egyedi pályázati, pénzügyi vagy jogi szakvélemény; a konkrét költségek és vállalások értelmezéséhez indokolt lehet megfelelő szakember bevonása.