Felülvizsgálják a ferihegyi éjszakai repülések szabályait: mit jelent ez az érintett lakóknak?

Hónapok óta tartó vita kapott új lendületet a Liszt Ferenc-repülőtér körül. A 24.hu beszámolója szerint 2026. október 1-jén munkacsoport alakult a ferihegyi éjszakai repülések szabályainak felülvizsgálatára. A lépés előzménye az, hogy nyilvánosságra kerültek az idei első negyedév adatai, amelyek szerint az éjszakai korlátozást rendszeresen túllépték. Az alábbiakban azt vesszük sorra, mi történt, miért számít különösen az éjszaka közepén érkező zaj, és milyen jogi eszközökről tudhatnak az érintett lakók.

Mit mutatnak az első negyedéves adatok?

A 24.hu és a Telex tudósítása szerint a ferihegyi szabályok az úgynevezett mélyalvási időszakban, vagyis éjfél és hajnali öt óra között napi legfeljebb 6 gépmozgást engednek. A lapok szerint 2026 első negyedévében ebben az idősávban átlagosan napi 9,2 fel- és leszállás történt.

A beszámolók alapján a vizsgált 90 éjszakából 65 alkalommal lépték túl a limitet. Ez azt jelenti, hogy a túllépés nem elszigetelt eset volt, hanem az időszak nagyobbik részében előfordult. A hírportálok szerint a 24.hu által Közlekedési és Beruházási Minisztériumként megnevezett tárca ezek után hozta létre a felülvizsgálatot végző munkacsoportot.

Kivételes helyzet vagy rendszeres kiskapu?

A túllépések okáról élesen eltérnek a vélemények. A Telex cikke szerint a légitársaságok és a légiforgalmi irányítás oldaláról azzal érvelnek, hogy az éjszakai gépmozgások az európai légtér zsúfoltságából és az időjárás okozta késésekből fakadó, előre nem tervezhető helyzetek következményei.

Az érintett önkormányzatok és lakók ezzel szemben másként látják a helyzetet. A HelloMagyar beszámolója szerint a fővárosi kerületek és az agglomerációs települések úgy vélik, hogy a légitársaságok rendszerszinten, üzletszerűen élnek a kivételes engedélyek lehetőségével, ezért szigorítást, egyes szereplők pedig teljes éjszakai tilalmat követelnek. Ez az érintettek álláspontja; azt, hogy a kivételeket valóban üzleti megfontolásból használják-e ki, független vizsgálat eddig nem erősítette meg.

Mi a jelenlegi jogi keret, és mi változhat?

Érdemes elválasztani a hatályos szabályokat attól, ami most a tárgyalóasztalon van. A repülőterek körüli zajvédelem egyik alapja a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet, amely a jogszabály szövege szerint a repülőtér környezetében lévő zajgátló védőövezetekről rendelkezik, és zajvédelmi feladatokat ír elő az üzemeltető számára.

A légiforgalmi irányítás is szerepet játszik a zaj csökkentésében. A HungaroControl tájékoztatója szerint a társaság légiforgalmi eljárásokkal igyekszik mérsékelni a lakott területek zajterhelését, és a zajadatokat folyamatosan méri, illetve közzéteszi.

Hogy a felülvizsgálatból pontosan mi lesz, egyelőre nem tudni. A 24.hu cikke alapján felmerült a büntetési tételek és a zajterhelési előírások szigorítása, ám ezek a jelenlegi állás szerint lehetőségek, nem meghozott döntések. Nyilvánosan az sem ismert még, hogy az érintett kerületi és agglomerációs önkormányzatok hivatalosan részt vesznek-e a munkacsoport munkájában.

Miért ártalmasabb az éjszakai zaj?

Az éjfél és hajnal közötti órák azért különösen érzékenyek, mert ilyenkor a legtöbb ember a legmélyebb alvási szakaszban van. A zaj ilyenkor akkor is megzavarhatja a pihenést, ha az alvó nem ébred fel teljesen: felszínesebbé válhat az alvás, és a szervezet stresszreakciót adhat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai éjszakai zajirányelve (Night Noise Guidelines for Europe) szerint a 40 decibel feletti éjszakai átlagos zajterhelés (Lnight) már kimutatható egészségügyi hatásokkal járhat. A dokumentum szerint ezek közé tartozhatnak az alvászavarok, és tartós kitettség esetén a szív- és érrendszeri kockázatok növekedése is. Az irányelv kiemelten fontosnak tartja az éjszakai zajterhelés mérséklését.

Fontos megjegyezni, hogy egy éjszakánkénti néhány gépmozgás egészségügyi hatása függ a lakóhely távolságától, a repülési útvonalaktól, az épület szigetelésétől és az egyéni érzékenységtől is. Ez a cikk általános tájékoztatás, nem orvosi szakvélemény; aki tartós alvásproblémát tapasztal, annak érdemes háziorvoshoz fordulnia.

Milyen jogi lehetőségek léteznek a lakók számára?

A zajjal kapcsolatos jogviták nem újkeletűek a magyar bíróságokon. A Kúria szomszédjogi és birtokvédelmi perekről készült joggyakorlat-összefoglalója szerint a túlzott és tartós zavarás miatt a sérelmet szenvedett fél több úton is felléphet. Az összefoglaló alapján ezek közé tartozik:

• a birtokvédelem, amellyel a zavarás megszüntetése kérhető;
• a sérelemdíj, amely a személyiségi jogok megsértése miatt követelhető;
• a kártérítés, amely a Kúria összefoglalója szerint bizonyos feltételek mellett az ingatlan értékcsökkenésére is kiterjedhet.

Hogy egy konkrét ügyben ezek közül melyik lehet sikeres, az mindig az egyedi körülményeken múlik: a zavarás mértékén, tartósságán és azon, hogy mennyire bizonyítható. A bírói gyakorlat alapján sem lehet előre biztosan megjósolni, hogyan végződik egy per. Aki ilyen lépést fontolgat, annak érdemes ügyvéddel konzultálnia; ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak.

Gyakorlati szempontból hasznos lehet, ha az érintettek feljegyzik, mely éjszakákon és milyen időpontokban zavarta őket a zaj, és figyelemmel kísérik a nyilvánosan közzétett zajadatokat. Közösségi szinten pedig a lakóhely szerinti önkormányzat lehet az a szereplő, amelyen keresztül a helyi tapasztalatok eljuthatnak a döntéshozókhoz.

Mire lehet számítani a következő hónapokban?

A felülvizsgálat 2026 októberében kezdődött, így a végleges döntések még váratnak magukra. A vita lényege az, hogyan lehet összeegyeztetni a légi közlekedés működését a repülőtér környékén élők éjszakai pihenéshez fűződő érdekével. Hogy a munkacsoport szigorúbb limiteket, magasabb bírságokat vagy más megoldást javasol-e, az a következő hónapokban derülhet ki; addig a hatályos szabályok és a bírói gyakorlat adja a kereteket.