Mesterséges intelligencia az aszály ellen: mit várhatnak tőle a magyar gazdák, és mit a kenyér ára?

A XXI. Tiszántúli Agrártudományi Napokon a Debreceni Egyetem szakemberei bemutatták, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a precíziós vízgazdálkodás a magyar gazdáknak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb aszályokhoz. A téma a földeken túl is sokakat érint, hiszen felmerül a kérdés: ha az algoritmusok csökkentik a termelés költségeit, olcsóbb lesz-e a kenyér? A rövid válasz az, hogy közvetlenül valószínűleg nem, a termelés viszont kiszámíthatóbbá válhat.

Miért került most előtérbe a mesterséges intelligencia az agráriumban?

A Debreceni Egyetem közleménye szerint az egyetem szakemberei a konferencián azt hangsúlyozták, hogy a klímaadaptáció és a fenntartható termelés kulcsa a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a precíziós vízgazdálkodás. Az egyetemi beszámoló külön kitér arra is, hogy Debrecen térségében rendkívül súlyos az aszály.

A számok valóban figyelemre méltók. A Magro.hu összefoglalója szerint a rendezvényen elhangzott, hogy a Kárpát-medencében a felmelegedés mértéke eléri az 1,7 °C-ot, Debrecen térségében pedig 2026 augusztusának végéig mindössze 170 milliméter csapadék hullott. A beszámoló szerint ez jóval kevesebb, mint az 1961-ben mért 321 milliméter, vagyis az idei érték még az eddigi negatív rekordot is alulmúlja.

A szakportál tudósítása alapján az előadók az Alföld elsivatagosodásának kockázatára is figyelmeztettek. Válaszként új termesztési körzetek kijelölését és adatalapú döntéstámogatást sürgettek, vagyis azt, hogy a gazdák ne csak tapasztalatra, hanem mért és elemzett adatokra is támaszkodhassanak.

Negyven év kísérleti adata mint az algoritmusok alapja

A mesterséges intelligencia annyit ér, amennyi és amilyen adatból tanulhat. A Hajdúpress beszámolója szerint a Debreceni Egyetem mezőgazdasági és informatikai karának kutatói két éve dolgozzák fel algoritmusok és mesterséges intelligencia segítségével a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep 1983 óta gyűjtött tartamkísérleti adatait.

Az ilyen hosszú adatsor azért értékes, mert több évtized időjárási ingadozását, aszályos és csapadékos éveit, valamint a különböző művelési módok hatását rögzíti. Egy modell így nemcsak egy-egy szezonból, hanem sokféle helyzetből vonhat le következtetéseket.

A lap szerint az elemzésekből olyan döntéstámogató szakértői rendszert fejlesztenek, amely az öntözés, a növényvédelem és a hozambecslés pontosításával csökkenti a terméskiesést és a termelési költségeket. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a fejlesztés célja; azt, hogy a gyakorlatban mekkora megtakarítást hoz, csak a széles körű alkalmazás mutathatja meg.

Az egyetem hírportálján is megjelent, „Algoritmusokkal az aszály ellen” című beszámoló szerint a rendezvényen a mesterséges intelligencia és a mezőgazdasági jövedelmezőség kapcsolatáról is szó esett, és hosszú, akár százéves meteorológiai adatsorok feldolgozása is a gazdák védelmét szolgálhatja.

Hogyan működik a precíziós gazdálkodás a gyakorlatban?

A Debreceni Egyetem tudományos adattárában elérhető tanulmány szerint a mezőgazdasági AI-fejlesztések szenzorhálózatok és műholdas távérzékelés adatait alakítják át gépi tanulással helyspecifikus művelési és kijuttatási előírásokká. Leegyszerűsítve: a tábla minden része azt kaphatja, amire éppen szüksége van, nem pedig egy átlagos adagot.

A gyakorlatban ez több területen jelenhet meg:

• Öntözés: a víz oda és akkor jut, ahol és amikor a növénynek a leginkább szüksége van rá.
• Növényvédelem: a beavatkozás célzottabb lehet, így kevesebb szer kerülhet ki feleslegesen.
• Tápanyag-utánpótlás: a talaj állapotához igazított kijuttatás csökkentheti a pazarlást.
• Hozambecslés: a pontosabb előrejelzés segíti az értékesítés és a készletek tervezését.

Hazai példa is akad a tápanyagoldalon. A Magyar Mezőgazdaság 2024-es cikke szerint 588,3 millió forintos GINOP Plusz támogatásból fejlesztettek mesterséges intelligenciára épülő precíziós rendszert a hígtrágya kijuttatására.

Mi lassíthatja az átállást?

Az egyetemi közlemények elsősorban a technológia lehetőségeit hangsúlyozzák, a tudományos elemzések azonban árnyaltabb képet festenek. Az egyetemi adattárban elérhető tanulmány szerint a magas beruházási költségek, az üzemméretből fakadó korlátok és a gazdák technológiával szembeni szkepticizmusa lassíthatja a tényleges átállást.

Ez különösen a kisebb gazdaságoknál lehet érzékeny kérdés, ahol egy szenzorhálózat vagy egy precíziós munkagép ára nehezebben térül meg. A bizalom kiépítése sem megy egyik napról a másikra: egy gazdának látnia kell, hogy az algoritmus javaslatai a saját földjén is beválnak.

Közben a nyomás nő. Az Agrárszektor cikke szerint a szélsőséges aszály és a hőhullámok kényszerpályára állítják a magyar mezőgazdaságot, és technológiai váltás nélkül sok termelő ellehetetlenülhet. Ez a szakportál értékelése, amely jól mutatja, mennyire élesen vetődik fel a kérdés az ágazatban.

Olcsóbb lesz a kenyér az algoritmusoktól?

Ehhez két dolgot érdemes külön kezelni: a termelő önköltségét és a bolti árat. Az AI-alapú megoldások elsősorban a gazda költségeire és a termés biztonságára hatnak, a kenyér polci árát viszont a búza ára mellett az energia, a szállítás, a feldolgozás, a kereskedelmi árrés és a nemzetközi gabonapiac is alakítja.

A sütőiparban is megjelent már a technológia. A Mindmegette 2023-as beszámolója szerint a Hajdúsági Sütödék-csoport mesterséges intelligenciát használ a receptúrák optimalizálására, ugyanakkor a cikk azt is jelezte, hogy a bolti árakat számos egyéb piaci tényező befolyásolja.

Reálisabb várakozás lehet, hogy a precíziós gazdálkodás elterjedése nem csökkenti látványosan az árakat, hanem mérsékelheti a terméskiesésből fakadó kockázatokat. Egy aszályos évben ez azt jelentheti, hogy kisebb a kiesés, és ezzel együtt kisebb az esély a hirtelen áremelkedésre is, bár ennek mértékéről nincs megbízható becslés. Az élelmiszerárak friss alakulásáról az augusztusi inflációs adatokat elemző cikkünkben olvashat bővebben.

Mit érdemes megjegyezni?

A debreceni kutatások azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia a hosszú távú kísérleti adatokra, szenzorokra és műholdképekre építve pontosabb döntéseket tehet lehetővé az öntözésben, a növényvédelemben és a tápanyag-utánpótlásban. A technológia azonban nem csodaszer: a magas költségek és a gazdák óvatossága miatt az átállás lassabb lehet, mint ahogy a bemutatók sugallják. A fogyasztók számára a legfontosabb várható haszon nem az olcsóbb kenyér, hanem egy aszályokkal szemben ellenállóbb, kiszámíthatóbb hazai termelés lehet.