Budapest a 2036-os olimpia szűkített listáján: mit tartalmaz a terv, és mit jelenthet a fővárosnak?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megerősítette, hogy Budapest is szerepel azon a szűkített listán, amelynek tagjaival a szervezet a 2036-os nyári olimpiai játékok rendezéséről egyeztet. A hír elsőre nagy lépésnek tűnhet, de valójában egy hosszabb folyamat elejéről van szó. Ebben a cikkben azt nézzük meg, mit jelent pontosan a lista, milyen terveket ismertetett a sajtó, hol ütköznek egymással a különböző álláspontok, és mi múlhat mindezen a fővárosban élők számára.

Mit jelent a szűkített lista, és mit nem

A 24.hu október 6-i beszámolója szerint a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ismertette a NOB visszajelzését, amely szerint Budapest azon hét jelölt között van, amelyekkel a NOB tájékozódási párbeszédet folytat a 2036-os játékokról. A hírt a HVG is megerősítette.

Fontos különbség, hogy ez nem egy megnyert pályázat, és nem is egy kötelező érvényű jelentkezés. A NOB az utóbbi években átalakította a rendezők kiválasztását: a korábbi, nyílt pályázati verseny helyett folyamatos párbeszédet folytat az érdeklődő városokkal és országokkal. Ebben a szakaszban a felek közösen formálják a koncepciót, a végleges vállalások csak később következnek.

A menetrend: 2028-ban dönt Magyarország, 2029-ben a NOB

A 24.hu és a Nemzeti Sport beszámolója szerint a hivatalos magyar rendezési kötelezettségvállalásról 2028-ban kell dönteni, a NOB pedig 2029-ben hirdetheti ki, ki rendezi a 2036-os nyári olimpiát. Vagyis a mostani bejelentés és a végső döntés között még évek telnek el.

Ez az időszak arra szolgál, hogy a koncepció kidolgozottabb legyen: a helyszínek, a költségek, a finanszírozás és a városfejlesztési elemek is ekkor kerülhetnek véglegesebb formába. A MOB élén Gyulay Zsolt elnök áll, a szervezet a 24.hu szerint a NOB visszajelzése alapján viszi tovább a koncepciót.

Mit tartalmaz a kiszivárgott mesterterv?

A nyilvánosság elé eddig nem hivatalos, végleges dokumentum került, hanem egy kiszivárgott mesterterv, amelynek részleteit a HVG ismertette. A lap szerint a terv ikonikus budapesti közterületeket is versenyhelyszínként jelölne meg, emellett regionális és külföldi helyszínek bevonásával is számol.

A HVG beszámolója szerint a kiszivárgott terv az Olimpiai Falut a Csepel-sziget északi részére, a korábbi Diákváros területére helyezné. Ez a részlet egyelőre csak a kiszivárgott dokumentumból ismert, hivatalos megerősítés nélkül, ezért érdemes óvatosan kezelni.

A Forbes Hungary összefoglalója szerint a mesterterv a helyszínek többségét egy 10 kilométeres körön belül helyezné el, ami a rövid utazási idők miatt a sportolóknak és a nézőknek is előnyös lehet. Ugyanez a beszámoló három új sportberuházást említ: egy velodromot, egy gyeplabdastadiont és egy teniszcentrumot.

Ellentmondás: új létesítmények vagy olimpia új stadionok nélkül?

A legfontosabb nyitott kérdés az, hogy kell-e új sportlétesítményeket építeni. A Nemzeti Sport tudósítása szerint Vitézy Dávid beruházási miniszter úgy nyilatkozott, hogy 2030-ig nem finanszíroznak új stadionépítéseket az olimpia kapcsán, a megtérülésben pedig a barcelonai modellt követnék. A 24.hu beszámolója alapján a MOB is úgy fogalmazott, hogy nincs szükség új stadionokra és sportlétesítményekre.

A nemzetközi sportsajtóban az Inside The Games szintén olyan koncepcióként írt a magyar elképzelésről, amely új állandó stadionok nélkül, a meglévő létesítményekre és a közlekedésfejlesztésre építene.

Ezzel szemben a HVG és a Forbes Hungary által ismertetett, márciusi kiszivárgott mesterterv a lapok szerint elengedhetetlennek tartja a velodrom, a gyeplabdastadion és a teniszcentrum megépítését. Hogy a két megközelítés hogyan egyeztethető össze, arra egyelőre nincs nyilvános válasz. Érdemes azt is észben tartani, hogy a miniszteri nyilatkozat a 2030-ig tartó időszakra vonatkozik, így arról, mi történhet azt követően, nem mond semmit.

Mit jelenthet mindez a budapestieknek?

A fővárosban élők szempontjából az olimpia valódi tétje nem maga a kéthetes sportesemény, hanem az, hogy milyen tartós fejlesztések maradnak utána. A legtöbben valószínűleg arra kíváncsiak, épül-e új közlekedési kapcsolat, javul-e a tömegközlekedés, és lesz-e hasznosítható lakás vagy közösségi tér az olimpiai helyszínek helyén.

A Forbes Hungary beszámolója szerint a főváros kizárólag olyan fejlesztéseket támogat, amelyek a lakossági igényeket szolgálják. Ez a feltétel a későbbi egyeztetéseken fontos szempont lehet, különösen az Olimpiai Falu utóhasznosításánál és a közlekedési beruházásoknál.

A kormány által emlegetett barcelonai példa azért érdekes, mert az 1992-es játékokat általában olyan esetként szokták említeni, ahol a rendezést egy átfogó városmegújítás eszközeként használták. Hogy egy hasonló modell Budapesten mennyire valósítható meg, az a végleges koncepción és a finanszírozáson múlik.

Mit gondol a közvélemény?

A Telex által ismertetett Medián-felmérés szerint a magyar lakosság 64 százaléka, a budapestieknek pedig 57 százaléka támogatja az olimpia rendezésének gondolatát. A felmérés alapján a támogatottság 86 százalékra emelkedik, ha a rendezés átfogó városfejlesztéssel járna együtt.

Az adatok azt sugallják, hogy a fővárosiak valamivel óvatosabbak az ország egészénél, és a támogatás jelentős részben attól függ, kézzelfogható hasznot hoz-e a rendezés. Ez a következő években a politikai vitákban is meghatározó szempont lehet.

Mire érdemes figyelni a következő időszakban?

A szűkített listára kerülés egy hosszú folyamat első lépése, nem pedig végleges döntés. Az elkövetkező hónapokban és években a következő kérdések dönthetik el, merre halad a budapesti olimpiai terv:

• A hivatalos koncepció: mennyiben tér el a végleges terv a most kiszivárgott mestertervtől.
• A létesítmények: sikerül-e feloldani az új sportberuházásokról szóló ellentmondást.
• A finanszírozás: ki és milyen arányban állná a költségeket, és mi történik 2030 után.
• A városfejlesztés: milyen közlekedési és lakhatási beruházások kapcsolódnának a rendezéshez.
• A mérföldkövek: 2028-ban a magyar kötelezettségvállalás, 2029-ben a NOB döntése.

Addig a legfontosabb az, hogy a hivatalos döntéseket és a kiszivárgott terveket külön kezeljük: az előbbiek a kormány és a MOB álláspontját tükrözik, az utóbbiak pedig egy olyan munkaanyag részletei, amelyek még bőven változhatnak.