Közel 7 milliárd forintot próbáltak kicsalni az Erste ügyfeleitől: így változnak a banki átverések

Az Erste Bank közlése szerint 2026 első felében közel 21 ezer alkalommal próbáltak pénzt szerezni az ügyfeleitől, összesen csaknem 7 milliárd forint értékben. A bank tájékoztatása alapján a valós idejű tranzakciófigyelő és szűrőrendszerek a próbálkozások 80–85 százalékát állították meg, így a megvédett összeg a közölt, kerekített adatok szerint hozzávetőleg 5,7–6 milliárd forint lehetett.

A számok mellett a csalók módszereinek változása is figyelmet érdemel. Sok támadásnál nem a bank informatikai rendszerének áttörése a cél, hanem az, hogy sürgetéssel, megtévesztéssel vagy megfélemlítéssel maga az ügyfél adja át a szükséges adatokat, telepítsen egy programot, illetve indítson vagy hagyjon jóvá egy átutalást.

Sok a bankkártyás próbálkozás, de az átutalásoknál nagyobb összeg forog kockán

Az Erste hivatalos tájékoztatása szerint a 2026 első felében észlelt csalási kísérletek 85 százaléka bankkártyához kapcsolódott. A megcélzott összeg 84 százaléka ugyanakkor az átutalásos visszaélésekhez kötődött. Ez azt mutatja, hogy a kártyás próbálkozások jóval gyakoribbak, az átutalásokkal azonban lényegesen nagyobb összegeket próbálnak megszerezni.

A két adattípus ezért eltérő kockázatra utal. Egy kártyás támadássorozat sok kisebb, akár automatizált próbálkozásból is állhat, míg a megtévesztéssel kezdeményeztetett átutalásnál a csalók egyszerre nagyobb összeget célozhatnak meg.

A Világgazdaság MTI-re hivatkozó beszámolója szerint a 2026 első felében regisztrált próbálkozások száma meghaladta a 2025-ös teljes éves esetszám 60 százalékát. A lap tudósítása alapján a megcélzott összeg a megelőző év egészében mért érték 80 százalékánál is magasabb volt.

A csaló gyakran nem feltörni, hanem meggyőzni akar

A KiberPajzs tájékoztatása szerint a fizetési csalások súlypontja a banki rendszerek technikai feltöréséről az ügyfelek közvetlen pszichológiai manipulálása felé tolódott. Ezt social engineeringnek, magyarul megtévesztésen alapuló befolyásolásnak nevezik.

A csaló banki ügyintézőnek, hatósági munkatársnak, szolgáltatónak, üzleti partnernek vagy akár ismerősnek adhatja ki magát. A történet jellemzően sürgős helyzetet teremt: állítólag veszélyben van a számla, egy gyanús utalást kell megállítani, vagy azonnal el kell végezni egy „biztonsági” műveletet.

A sürgetés célja, hogy az érintettnek ne maradjon ideje külön csatornán ellenőrizni az állítást. Erős figyelmeztető jel, ha a hívó egyszer használatos kódot vagy jelszót kér, távoli hozzáférést biztosító program telepítésére próbál rávenni, illetve egy állítólagos biztonsági számlára kér utalást.

A mesterséges intelligencia gyorsabbá és hitelesebbnek tűnővé teheti az átverést

A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet tájékoztatása szerint a pénzügyi csalásokban egyre nagyobb szerepet kapnak az önállóan részfeladatokat végrehajtó mesterségesintelligencia-rendszerek. Ezekkel automatizálhatók például az adathalász kampányok, valamint a jelszavak megszerzésére irányuló próbálkozások egyes lépései.

Az automatizálás révén a csalók rövid idő alatt több célpont számára készíthetnek természetesebbnek ható, személyre szabott üzeneteket. A korábban árulkodó helyesírási és nyelvtani hibák ezért önmagukban már nem nyújtanak megbízható támpontot, és az üzenetbe nyilvánosan elérhető személyes információk is bekerülhetnek.

A deepfake technológia egy személy hangjának vagy képmásának utánzására is alkalmas lehet. Emiatt egy ismerős hang, egy látszólag valódi videóhívás vagy a telefon kijelzőjén megjelenő név önmagában nem igazolja a megkereső személyazonosságát.

Az APP-csalásnál az áldozat maga hagyja jóvá a fizetést

A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet az Authorized Push Payment, röviden APP típusú csalások terjedésére is felhívta a figyelmet. Ezekben az esetekben a támadó megtévesztéssel, esetenként manipulált hanggal vagy videóval veszi rá az áldozatot arra, hogy saját kezűleg indítsa el vagy erősítse meg a tranzakciót.

Ez különbözik attól, amikor valaki az ügyfél tudta nélkül használja fel a megszerzett bankkártyaadatokat. Mivel az APP-csalás során a számlatulajdonos maga hagyja jóvá a műveletet, a rendszer szabályos ügyfélműveletként érzékelheti azt. Éppen ezért fontos, hogy az ügyfél a jóváhagyás előtt ellenőrizze az összeget, a kedvezményezettet és a művelet típusát.

A kijelzett telefonszám és a videókép sem biztos bizonyíték

A telefonon megjelenő hívóazonosító manipulálható, ezért a kijelzett név vagy telefonszám önmagában nem bizonyítja, hogy valóban a bank telefonál. A csaló közben valós banki kifejezéseket, hihető ügyintézési forgatókönyvet, sőt korábban megszerzett személyes adatokat is felhasználhat a bizalom kialakítására.

Gyanús megkeresésnél célszerű megszakítani a beszélgetést, majd önállóan kapcsolatba lépni a bankkal a pénzintézet hivatalos alkalmazásán, weboldalán vagy a bankkártyán feltüntetett telefonszámon keresztül. A hívó által bediktált elérhetőség vagy az üzenetben érkező hivatkozás nem alkalmas független ellenőrzésre.

Az Erste közlése szerint a George mobilalkalmazás titkosított belső értesítést küldhet, ha telefonbeszélgetés közben valóban a bank munkatársa keresi az ügyfelet. Ez további ellenőrzési lehetőséget jelent, de minden jóváhagyás előtt külön is el kell olvasni az alkalmazásban megjelenő művelet részleteit.

Figyelmeztető jelek, amelyeknél indokolt megállni

A csalási történetek eltérhetnek egymástól, de több visszatérő elem felismerhető. Kockázatot jelezhet, ha a megkereső azonnali döntést követel, titoktartást kér, vagy azt állítja, hogy csak egy sürgős utalással menthető meg a számlán lévő pénz.

• „Biztonsági számlára” kérnek utalást: az ilyen kérés mögött csalási kísérlet állhat, ezért a műveletet a bank hivatalos elérhetőségén külön ellenőrizni kell.
• Kódot, jelszót vagy belépési adatot kérnek: ezek átadása lehetővé teheti egy művelet vagy belépés jóváhagyását.
• Távoli hozzáférést biztosító program telepítését kérik: az ilyen alkalmazás hozzáférést adhat az eszköz képernyőjéhez vagy vezérléséhez.
• Megtiltják a visszahívást: a független ellenőrzés akadályozása különösen gyanús.
• A jóváhagyó értesítés mást mutat: ha eltér az összeg, a kedvezményezett vagy a művelet típusa, a tranzakciót nem célszerű megerősíteni.

Mi a teendő gyanús hívás vagy elindított utalás esetén?

Gyanú esetén meg kell szakítani a kapcsolatot, és a bankot annak hivatalos elérhetőségén kell felkeresni. Ha az érintett már adatot adott meg, programot telepített vagy jóváhagyott egy műveletet, érdemes ezt haladéktalanul jelezni a pénzintézetnek, hogy az megvizsgálhassa a még lehetséges biztonsági intézkedéseket.

A hozzáférési adatok módosítása, a kártya ideiglenes zárolása vagy a tranzakciós limitek megváltoztatása az adott helyzettől és a bank szolgáltatásaitól függ. Ez az általános tájékoztatás nem minősül személyre szabott pénzügyi vagy informatikai biztonsági tanácsnak, ezért a konkrét lépésekről a bank hivatalos ügyfélszolgálatán célszerű érdeklődni.

A védekezés kulcsa a független ellenőrzés. Sürgetés esetén indokolt megállni, külön csatornán felvenni a kapcsolatot az állítólagos feladóval, és jóváhagyás előtt minden tranzakciós adatot elolvasni. A mesterséges intelligencia meggyőzőbbé teheti a csaló üzenetét, hangját vagy videóját, de a bank hivatalos elérhetőségén kezdeményezett visszahívást nem helyettesíti.