Magyarországon kelt életre a Wicker különös világa: hazai alkotók formálták a látványt

A Wicker a romantikus történetet sötét humorral, meseszerű elemekkel és szatírával ötvözi. Magyar szempontból azonban legalább ennyire érdekes a film mögötti alkotómunka: különös világa hazai stúdiókban, magyar filmes és kézműves szakemberek közreműködésével született meg.

A Travel + Leisure Asia beszámolója szerint a szereplőgárdában Olivia Colman, Peter Dinklage és Alexander Skarsgård is feltűnik. A vásznon látható környezet megformálásában eközben Cseh Renátó látványtervező, valamint Tóth András Dániel és Godena-Juhász Attila jelmeztervező vállalt fontos szerepet.

Magyar stúdiókból lett mesebeli tengerparti falu

A történet környezete egy régies tengerparti települést idéz, a falut azonban nem egy valódi tengerparton találták meg. A MovieWalks beszámolója szerint a produkció a fóti NFI Stúdió és a göböljárási Korda Stúdió középkori díszleteit használta.

A portál szerint Fóton olyan díszletváros adott alapot a munkához, amelyet korábban a Hunyadi sorozathoz újítottak fel. A göböljárási középkori díszlet további környezeteket biztosított a fiktív településhez. A két helyszín együttes használata lehetővé tette, hogy a film világa változatos, mégis egységes maradjon.

Egy meglévő díszlet még nem jelent kész forgatási helyszínt. Az épületeket, utcákat és belső tereket hozzá kell igazítani az új történethez, majd tárgyakkal, felületekkel és használati nyomokkal kell megtölteni. Ettől válhat egy stúdióban felépített környezet lakottnak, a település pedig saját múlttal rendelkező világnak látszó helyszínné.

Cseh Renátó vezette a látványvilág kialakítását

A MovieWalks tudósítása szerint a film látványtervezője Cseh Renátó volt, aki a hazai kézműves közösség szakértelmére támaszkodva formálta meg a mesebeli falut. Ez a munka nem korlátozódik az épülethomlokzatokra: a környezet minden részletének támogatnia kell a történet hangulatát és a szereplők világát.

A látványtervezés egyik legfontosabb feladata a következetesség. Az utcák, műhelyek, használati tárgyak és különböző felületek akkor működnek együtt, ha ugyanannak a fiktív közösségnek a történetét közvetítik. A magyar filmes szakma nemzetközi sikerei mögött gyakran ilyen, a néző számára kevésbé látható alkotói teljesítmények is állnak.

A stúdiódíszlet különösen nagy alkotói szabadságot kínál. A környezetet nem kell teljesen egy valós település adottságaihoz igazítani, így az épített elemek a kameramozgáshoz, a világításhoz és a történet meseszerű túlzásaihoz is alakíthatók. A végeredmény ettől lehet egyszerre ismerős és zavarba ejtően szokatlan.

Magyar tervezők adtak karaktert a jelmezeknek

A különös történet vizuális karakterének másik fontos rétegét a ruhák adják. A The Arts Desk kritikája szerint a jelmezeket Tóth András Dániel és Godena-Juhász Attila magyar jelmeztervezők készítették. Az öltözékeknek egyszerre kellett illeszkedniük a régies környezethez, valamint a film meseszerű és szatirikus hangjához.

A jelmez egy ilyen történetben nem pusztán korabelinek látszó ruházat. Anyaga, szabása, színe és viseltsége információt közvetíthet a szereplő társadalmi helyzetéről, foglalkozásáról és személyiségéről. Emellett a szándékos túlzások a humorhoz és a történet furcsa atmoszférájához is hozzájárulhatnak.

A díszlet és a jelmez akkor erősíti igazán egymást, ha ugyanazt a világot építi tovább. A szereplők ruháinak bele kell simulniuk a falukörnyezet színeibe és anyagaiba, miközben elég egyedinek kell maradniuk ahhoz, hogy segítsék a karakterábrázolást. Tóth András Dániel és Godena-Juhász Attila munkája így közvetlenül kapcsolódik ahhoz, ahogyan a néző értelmezi a film közösségét.

Wales helyett végül Magyarországon forgattak

A magyarországi forgatás nem volt eleve eldöntött. A Nation.Cymru beszámolója szerint Wales is szóba került, végül azonban a magyar stúdiók mellett döntöttek. A lap tudósítása alapján ebben a rendelkezésre álló díszletek is szerepet játszottak.

A választás arra is rámutat, hogy egy nemzetközi film esetében a helyszín jóval többet jelent a megfelelő tájnál. Fontos lehet a műtermi kapacitás, a meglévő díszletállomány, a gyártási infrastruktúra és az a szakembergárda, amely az elképzelést működő forgatási környezetté alakítja.

Magyarország előnye ebben az esetben az összetett filmes háttér lehetett: a produkció nemcsak teret kapott, hanem alakítható történelmi díszleteket és tapasztalt helyi alkotókat is. Mindez különösen sokat számíthat egy olyan filmnél, amelynek hatása nagyrészt a sajátos, nehezen besorolható vizuális világon alapul.

A filmes adókedvezmény is része volt a gyártási háttérnek

A Film New Europe beszámolója szerint a produkció igénybe vette a magyar filmes adókedvezményt. A szakportál arról is írt, hogy a rendszer 30 százalékos kedvezményt biztosított, és annak időtartamát a magyar állam 2024-ben további hat évvel meghosszabbította.

A pénzügyi ösztönző azonban önmagában nem teremti meg egy film világát. A stúdiók felszereltsége, a díszletek alakíthatósága és a helyi szakemberek tapasztalata együtt teszi lehetővé, hogy az elképzelés a forgatáson is megvalósuljon. A Wicker esetében ezek a tényezők szorosan összekapcsolódtak.

A magyar közreműködés túlmutat a forgatási helyszínen

A Wicker magyar vonatkozását könnyű lenne annyival elintézni, hogy a produkció hazai stúdiókat használt. A film példája azonban ennél többet mutat: a mesebeli falu megalkotása, a díszletek átalakítása és a jelmezek megtervezése önálló kreatív teljesítmény volt.

A hollywoodi sztárok neve természetesen nagy figyelmet vonz, de a néző által érzékelt világot nagyrészt a háttérben dolgozó szakemberek teremtik meg. Egy tárgy, egy kopott felület vagy egy ruha szabása önmagában apróságnak tűnhet, együtt azonban ezek határozzák meg a film arculatát.

A magyar közönség számára ezért nem pusztán a forgatás ténye adhat okot érdeklődésre. A Wicker különös falukörnyezete és vizuális karaktere magyar alkotók munkáját is őrzi, így a hazai közreműködés nem a történet hátterében marad, hanem jól felismerhetően megjelenik a vásznon.