Új molekuláris patológiai labort adott át a Semmelweis: mit jelent ez a személyre szabott daganatkezelésben?

A Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében 2026. október 5-én adták át az IMPACT nevű molekuláris patológiai laboratóriumot. Az egyetem közlése szerint a fejlesztéssel Magyarországon elsőként válik a mindennapi betegellátás részévé az optikai genomtérképezés. Összefoglaljuk, mit tud az új labor, hogyan kapcsolódik a személyre szabott daganatkezeléshez, és mit jelenthet a betegek számára.

Mi az IMPACT, és hol működik?

A laboratórium teljes neve Integrated Molecular Pathology Laboratory for Clinical Translation, vagyis a klinikai alkalmazást szolgáló integrált molekuláris patológiai labor. Az egyetem hivatalos híre szerint az átadással integrált genomikai központ jött létre a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben.

Az egyetem közösségi oldalán közölt adatok szerint a laboratórium létrehozásának összköltsége közel 500 millió forint volt. Ugyanitt olvasható, hogy az intézet molekuláris részlege már most is évente több mint 20 ezer vizsgálatot végez az ország legkülönbözőbb klinikai centrumai számára, vagyis a labor munkája jóval túlmutat egyetlen kórházon.

Optikai genomtérképezés: az egyetem által kiemelt újdonság

Az egyetem beszámolója szerint az átadáson Merkely Béla rektor azt emelte ki, hogy a fejlesztés révén Magyarországon elsőként válik a rutinszerű betegellátás részévé az optikai genomtérképezés. Az egyetem megfogalmazása alapján tehát az eljárás eddig itthon nem tartozott a mindennapi diagnosztika eszközei közé.

Az optikai genomtérképezés lényege általánosságban az, hogy a DNS hosszú szakaszait nagy felbontásban leképezve a génállomány nagyobb szerkezeti átrendeződései is láthatóvá válnak. Ilyen lehet például, ha egy kromoszómaszakasz kiesik, megkettőződik vagy máshová helyeződik át. Ezeket az eltéréseket a rövid DNS-darabokat olvasó szekvenálási módszerek nem mindig mutatják ki egyértelműen, ezért a két technika jól kiegészítheti egymást.

Hogyan segít a genomszekvenálás a kezelés megválasztásában?

A daganatok mögött a sejtek génállományában felhalmozódó eltérések állnak, és ezek betegenként különbözhetnek. Előfordulhat, hogy két, azonos szervben kialakult daganat egészen eltérő genetikai mintázatot mutat, és ennek megfelelően más kezelésre reagál.

Az egyetem nemzetközi kommunikációs felülete szerint az újgenerációs genomszekvenálás (NGS) abban segít az onkológusoknak, hogy célzott, egyénre szabott gyógyszeres terápiákat választhassanak ki. Ugyanez a közlés a klinikai alkalmazás és a betegágy melletti orvosi döntéshozatal támogatását nevezi meg a labor egyik fő céljaként.

Az egyetem közösségi oldalán az újgenerációs szekvenálás mellett a metilációs elemzést is említik. A DNS-metiláció olyan kémiai jelölés, amely befolyásolja, hogy egy gén aktív-e; ennek mintázata egyes daganattípusok pontosabb besorolásában is segíthet.

Milyen vizsgálatokat végez az intézet?

Az intézet diagnosztikai profiljának leírása szerint a molekuláris patológiai részleg az onkohematológia (vérképzőszervi daganatok), a szolid tumorok és a kardiogenetika területén egyaránt végez biomarker-vizsgálatokat. Ezek három fő csoportba sorolhatók:

• Diagnosztikus vizsgálatok: segítenek pontosan meghatározni, milyen betegségről van szó.
• Prognosztikus vizsgálatok: a betegség várható lefolyására utalhatnak.
• Prediktív vizsgálatok: azt jelezhetik előre, hogy egy adott kezelés várhatóan hatásos lehet-e.

Az intézet oldalán a teljes exomszekvenálás, a folyadékbiopszia és a gépi tanulással támogatott bioinformatikai elemzések is szerepelnek. A folyadékbiopszia általánosságban olyan eljárás, amely vérmintából keresi a daganatból származó genetikai nyomokat, így bizonyos esetekben kevésbé megterhelő lehet a betegnek, mint egy szövetmintavétel. A labor szervezeti felépítéséről és együttműködéseiről a molekuláris diagnosztikai laboregység oldala ad további tájékoztatást.

Miért számít ez hazai szinten?

A daganatos betegségek Magyarországon az egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémát jelentik. A Medical Online szakportál 2023-as cikke szerint itthon a daganatos betegségek évente 32–34 ezer halálesetet okoznak, az újonnan regisztrált esetek száma pedig meghaladja az évi 75 ezret. Ugyanez az írás a NEAK által finanszírozott komprehenzív genetikai profilozásról és a Semmelweis Egyetem közfinanszírozott vizsgálatokban betöltött szerepéről is beszámolt.

Az egyetem nemzetközi kommunikációja a fejlesztést a kelet-közép-európai régió kapacitásbővítéseként is bemutatja. A HIPER Jobs egészségügyi hírfolyama arra is felhívta a figyelmet, hogy az átadás egybeesett a mellrák elleni küzdelem hónapjával, és a beszámoló szerint a labor a szakemberképzést és a rákkutatást is támogathatja.

Mit jelent mindez a betegeknek?

Az új labor elsősorban a háttérben dolgozik: a kezelőorvosok által beküldött minták alapján olyan genetikai információt állít elő, amely segítheti a pontosabb diagnózist és a kezelés megválasztását. Az, hogy egy betegnél indokolt-e ilyen vizsgálat, és milyen terápia jöhet szóba, mindig az orvosi csapat szakmai döntése, amely a daganat típusától és stádiumától is függ.

A precíziós onkológia nem ígér minden esetben gyógyulást, de lehetővé teheti, hogy a kezelést minél inkább az adott daganat sajátosságaihoz igazítsák. Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül orvosi szakvéleménynek; konkrét kérdésekkel érdemes a kezelőorvoshoz vagy onkológushoz fordulni.