Medián-felmérés: nőtt a Tisza előnye, de a Fidesz gyengülése nem jelent ugyanekkora átszavazást

A Tisza Párt kisebb erősödését és a Fidesz jelentősebb gyengülését mutatja a Medián pártpreferencia-felmérése a HVG és a Telex beszámolója szerint. A lapok által ismertetett eredmények alapján a teljes népességben a Tisza támogatottsága 55, a Fideszé 16 százalék. A két párt közötti távolság növekedése azonban nem azonos azzal, hogy a Fidesztől távozók mind a Tiszát választották volna.

Mit mutatnak a teljes népességre vonatkozó számok?

A HVG és a Telex ismertetése szerint a szeptemberi méréshez képest a Tisza támogatottsága 1 százalékponttal emelkedett, míg a Fideszé 6 százalékponttal csökkent. A közölt adatokból számolva a két párt közötti különbség így 39 százalékpont. Az előny szélesedésében tehát a Fidesz visszaesése játszott nagyobb szerepet, nem a Tisza támogatottságának növekedése.

A teljes népességre számított támogatottság értelmezésekor fontos, hogy nem kizárólag a már pártot választó, részvételüket biztosra ígérő emberekről van szó. Ebben a megközelítésben a bizonytalanok és a választástól távol maradni szándékozók is részei a vizsgált körnek. Ezért ezek az arányok más kérdésre válaszolnak, mint a biztos szavazók pártpreferenciái.

A Telex másik összefoglalója szerint a Mi Hazánk támogatottsága a teljes népességben 9 százalék. Ezt az adatot a Tisza és a Fidesz teljes népességben mért eredményével lehet közvetlenül összevetni. A különböző választói körök számainak összekeverése félrevezető képet adna a pártok egymáshoz viszonyított helyzetéről.

A százalékpont nem ugyanaz, mint a százalékos változás

A pártpreferenciák alakulásáról szóló hírekben különösen fontos a százalék és a százalékpont megkülönböztetése. A százalékpont két támogatottsági arány közötti különbséget jelöl, míg a százalékos változás a korábbi értékhez viszonyítja az elmozdulást. Ugyanannak a változásnak a leírására szolgálhatnak, de nem felcserélhető fogalmak.

A Telex által közölt 6 százalékpontos Fidesz-visszaesést ezért nem helyes egyszerűen 6 százalékos csökkenésként leírni. Hasonlóképpen, a lap által ismertetett 1 százalékpontos Tisza-erősödés sem azt jelenti, hogy a párt korábbi támogatói állománya pontosan 1 százalékkal bővült. Az elmozdulás nagyságáról csak a megfelelő viszonyítási alap megnevezésével lehet pontosan beszélni.

Nem minden elpártoló választó kerül a legerősebb riválishoz

A 24.hu és a Telex értelmezése szerint a Fidesztől elpártolókból a Tisza közvetlenül csak keveset profitált: a változás inkább a bizonytalanok táborát és a Mi Hazánkot növelte. A beszámolók alapján tehát nem egyszerű, két párt közötti átrendeződés rajzolódik ki. A kormánypárttól való távolodás nem feltétlenül jelent azonnali elköteleződést egy másik párt mellett.

A 444 összefoglalója szerint a bizonytalanok aránya 3 százalékponttal emelkedett. Ez a beszámolóban jelzett változás azért fontos, mert a párttámogatottság csökkenése és az ellenfél erősödése között nincs szükségszerű azonosság. Egy választó elbizonytalanodhat anélkül is, hogy rögtön új pártot nevezne meg.

Az összesített arányokból ugyanakkor önmagukban nem követhető végig minden egyes ember döntésének változása. Érdemes külön kezelni azt, hogy egy párt támogatottsága mennyivel lett kisebb, és azt, hogy korábbi támogatói személy szerint hová kerültek. Az előbbi a közölt arányok összevetése, az utóbbi részletesebb választói mozgásokra vonatkozó állítás.

Más képet adnak a választani tudó biztos szavazók

A HVG ismertetése szerint a választani tudó biztos szavazók körében a Tisza támogatottsága 68, a Fideszé 20 százalék. A Telex beszámolója alapján ebben a csoportban a szeptemberi adatokhoz képest a Tisza 4 százalékpontot erősödött, a Fidesz pedig 7 százalékpontot gyengült. Ezeket az eredményeket külön kell kezelni a teljes népességre vonatkozó adatoktól.

A különbség nem ellentmondás: eltérő összetételű választói körökről van szó. A választani tudó biztos szavazóknál azok kerülnek előtérbe, akik pártot is meg tudnak nevezni, és részvételi szándékuk is határozott. Az így kapott megoszlás nem azt fejezi ki, hogy a teljes népesség mekkora része támogatja az adott pártot.

Az összehasonlításnál ezért mindig ugyanazt a csoportot érdemes ugyanazzal a csoporttal összevetni. A teljes népesség korábbi adata mellé a teljes népesség új eredménye, a biztos pártválasztók korábbi aránya mellé pedig az azonos módon meghatározott kör friss eredménye illik. E nélkül a részvételi szándék és a pártválasztás hatása könnyen összemosódhat.

Mely választói csoportokban jelzett visszaesést a beszámoló?

A 24.hu ismertetése szerint a Fidesz az alacsonyabb végzettségűek, a budapestiek, a férfiak és az 50–64 évesek körében veszített a legnagyobb arányban támogatókat. Ez a felsorolás a változás társadalmi eloszlásáról ad támpontot. Nem jelenti azonban azt, hogy ezek egymástól teljesen elkülönülő választói csoportok lennének.

Egy válaszadó egyszerre több ilyen kategóriába is tartozhat, ezért a csoportokra vonatkozó megállapításokat nem lehet egyszerűen összeadni. A demográfiai mintázat önmagában a változás okát sem magyarázza meg. Abból, hogy hol mutatkozik visszaesés, még nem következik, hogy az érintettek milyen megfontolásból módosították pártpreferenciájukat.

A felmérés pillanatkép, nem választási eredmény

A közvélemény-kutatás a kérdezés idején kifejezett szándékokat vizsgálja. Az eredmény értelmezésekor a mintavételi bizonytalanságot, a kérdezés módját és a részvételi szándék változékonyságát is érdemes szem előtt tartani. Egy kisebb elmozdulást ezért nem indokolt automatikusan tartós politikai fordulatként értékelni.

Ugyanígy az országos pártpreferencia-adat nem azonos egy mandátumbecsléssel. Más kérdés, hogy a válaszadók országosan melyik pártot támogatják, és más az, hogy egy tényleges választáson milyen eredmény születne. A mérésből ezért nem következik önmagában sem egy későbbi győzelem biztos nagysága, sem az egyes választókerületek eredménye.

A legfontosabb tanulság a változás összetétele: a HVG és a Telex által ismertetett Medián-adatokban a Tisza előnyének növekedése elsősorban a Fidesz gyengülésével párosul, miközben a Telex és a 24.hu beszámolója a bizonytalanok és a Mi Hazánk szerepét is kiemeli. A választói hangulat pontosabb megértéséhez így nemcsak a két legnagyobb párt közötti különbséget, hanem a pártot nem választók helyzetét és az összehasonlított választói kör meghatározását is figyelni kell.