Ingatlan

Lassul a lakásárak emelkedése az MNB szerint, de a fiataloknak ettől még nem lesz saját otthonuk

A jegybank szerint 6,6 százalékra lassult a lakások éves drágulása. A K&H felmérésében azonban a fiatalok többsége továbbra is szinte csak a bérlést látja elérhetőnek, miközben az albérlet a megtakarítást is nehezítheti.

2026-11-21 · 5 perc olvasás

Lassul a lakásárak emelkedése az MNB szerint, de a fiataloknak ettől még nem lesz saját otthonuk

A megkérdezett 19–29 éves fiatalok 58 százaléka szerint a jelenlegi lakásárak mellett szinte csak az albérlet jelent lehetőséget az önálló életkezdésre – derül ki a K&H felméréséből. Eközben az MNB novemberi lakáspiaci jelentése szerint az országos éves lakásár-emelkedés 2026 harmadik negyedévére 6,6 százalékra lassult. A két megállapítás nem mond ellent egymásnak: a lassabb drágulás és a megfizethető otthon két különböző dolog.

A 6,6 százalékos drágulás nem jelent olcsóbb lakásokat

Az MNB novemberi Lakáspiaci jelentése szerint a lakásárak éves növekedési üteme a 2025 végi 24,4 százalékról 2026 harmadik negyedévére 6,6 százalékra mérséklődött. Ez jelentős lassulás, de az éves mutató továbbra is áremelkedést jelez. Önmagában tehát nem azt mutatja, hogy a lakások olcsóbbak lettek az egy évvel korábbi szinthez képest.

Az éves és a negyedéves változást is érdemes különválasztani. A jegybank jelentése alapján az idei második és harmadik negyedévben lényegében stagnáltak az árak, miközben éves összevetésben még növekedés látszott. Ez lehetséges akkor, ha a korábbi drágulás hatása még benne van az éves összehasonlításban, de az újabb időszakban már alig változik az árszint.

A vásárlási lehetőség szempontjából azonban nem pusztán a változás üteme számít. Ugyanilyen lényeges, hogy mekkora összeget kell előteremteni, mennyi megtakarítás áll rendelkezésre, és a háztartás jövedelméből mekkora rendszeres kiadás vállalható. A magas szinten megálló árak mellett ezek a korlátok nem tűnnek el automatikusan.

A fiatalok többsége a bérlést látja elérhetőnek, nem feltétlenül ezt választaná

A K&H felmérése szerint a megkérdezett fiatalok 58 százaléka úgy látja, hogy a jelenlegi lakásárak mellett szinte csak albérletben kezdhet önálló életet. Ez a válaszadók helyzetértékelése, nem pedig annak kimutatása, hogy pontosan hányan laknak bérleményben. Azt sem jelenti, hogy valamennyien lemondtak volna a későbbi vásárlásról.

A különbség fontos: más kérdés, hogy valaki szeretne-e saját lakást, és más, hogy jelenleg képes-e megvenni. Az önálló költözés igénye közben nem feltétlenül várhat addig, amíg összegyűlik a vásárláshoz szükséges pénz. Így a bérlés lehet átmeneti megoldás vagy hosszabb távú lakhatási forma is, anélkül, hogy ez önmagában megmutatná a fiatalok tulajdonszerzési szándékát.

Havi 13 ezer forint választja el a bérleti díjat a vállalhatónak tartott összegtől

A K&H közlése szerint az átlagos havi bérleti díj 145 ezer forint, miközben a fiatalok által megfizethetőnek tartott felső határ átlaga 132 ezer forint. A két összeg különbsége havi 13 ezer forint. Ez az összevetés azt érzékelteti, hogy a vizsgált bérleti költség a lassabb drágulás mellett is meghaladja a válaszadók által átlagosan vállalhatónak tartott szintet.

Ezeket az átlagokat ugyanakkor nem lehet minden lakásra és minden fiatalra rávetíteni. Nem következik belőlük, hogy minden bérlő pontosan ekkora hiánnyal szembesül, vagy hogy ennyiért mindenütt hasonló otthon bérelhető. Az egyéni megfizethetőség megítéléséhez a konkrét ingatlan teljes havi költségét és az adott háztartás anyagi helyzetét kell egymás mellé tenni.

A K&H beszámolója szerint a bérleti díjak emelkedése az egy évvel korábbi 18,5 százalékról 2,8 százalékra lassult. Ez ugyanazt az értelmezési csapdát rejti, mint a lakásárak alakulása: a kisebb növekedési ütem nem egyenlő a díjak csökkenésével. A havi kiadás attól még magas maradhat, hogy már nem emelkedik olyan gyorsan.

Az albérlet és az önerő ugyanabból a jövedelemből versenyez

A Piac&Profit beszámolójában ismertetett értékelés szerint Rammacher Zoltán, a K&H szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy az albérleti kiadások beszűkítik a saját otthonhoz szükséges megtakarítás lehetőségét. Ez a kapcsolat magyarázza, miért nem oldja meg önmagában az életkezdési nehézségeket a lakáspiac lassulása.

A bérleti díj a jelenlegi lakhatást biztosítja, az önerő gyűjtése pedig egy későbbi vásárlást készít elő. A kettőt ugyanabból a rendelkezésre álló jövedelemből kell finanszírozni. Ha a rendszeres kiadások után kevés pénz marad, az árak stagnálása mellett is lassan közeledhet a vásárlás lehetősége.

A Piac&Profit által ismertetett felmérés szerint a fiatalok 45 százaléka úgy véli, családi segítség nélkül nincs esélye saját ingatlanra. Ez is a válaszadók megítélését tükrözi, nem egyéni hitelképességi vizsgálatok eredménye. Mégis jelzi, hogy a fiatalok egy része a saját jövedelmén és megtakarításán túl külső támogatást is szükségesnek lát a vásárláshoz.

A vásárlónak a vételár, a bérlőnek a havi teher a döntő

A vásárlást tervezők számára a lassuló piac értékelésének egyik hasznos kiindulópontja a piaci trend és a saját pénzügyi helyzet külön kezelése. Az országos drágulás mérséklődése nem mondja meg, hogy egy konkrét lakás ára megfelelő-e, és azt sem, hogy a megvásárlása belefér-e az adott háztartás lehetőségeibe. Ehhez az adott ajánlatot, a rendelkezésre álló saját forrást és a teljes vállalt terhet együtt érdemes vizsgálni.

A bérlést tervezők oldalán más összehasonlítás kerül előtérbe: mekkora rendszeres lakhatási kiadás mellett marad tér a többi szükségletre és a megtakarításra. A felmérésben szereplő átlagos bérleti díj ehhez tájékozódási pont lehet, de nem személyre szabott költségkeret. A vállalható összeg az egyéni bevételektől és kiadásoktól függ.

A befektetői számításhoz kevés az országos árindex

A befektetők számára a lakások áralakulása és a bérlők fizetőképessége külön vizsgálandó szempont. Abból, hogy a fiatalok közül sokan a bérlést látják elérhetőnek, nem következik automatikusan, hogy bármilyen bérleti díjat ki tudnak fizetni. A lakhatási igény és a ténylegesen vállalható havi összeg nem ugyanaz.

Egy kiadásra szánt lakás értékelésénél ezért a vételár mellett a reálisan elérhető bérleti bevételt, a fenntartási kiadásokat és az esetleges üresen állást is érdemes mérlegelni. Az országos árindex vagy egy felmérés átlagos bérleti díja önmagában nem támaszt alá konkrét hozamígéretet. Ez általános tájékoztatás, nem személyre szabott pénzügyi vagy befektetési tanács.

A lassulás tehát nem azonos a megfizethetőség helyreállásával. Az MNB és a K&H ismertetett megállapításai együtt azt mutatják: a piaci drágulás üteme mérséklődhet úgy is, hogy a fiatalok számára továbbra is nehéz a lakásvásárlás, a bérlés pedig korlátozza a félretehető összeget. Az önálló életkezdés szempontjából végül az számít, hogy a lakhatás kifizetése után marad-e valódi pénzügyi mozgástér.

Felhasznált források

  1. 1.MNB Lakáspiaci jelentés 2026. novembermnb.huellenőrzött
  2. 2.Lassult az albérletárak emelkedése, de a fiataloknak továbbra is drága az önálló lakhatáskh.huellenőrzött
  3. 3.Megfizethetetlen a lakhatás a fiataloknak - 2. oldalpiacesprofit.huellenőrzött
  4. 4.Eljött a vevők ideje: komoly változást jelez a jegybankportfolio.hu
  5. 5.Lassul az albérletpiachirextra.hu
  6. 6.Visszafogottabb, de stabilabb év jöhet a lakáspiaconprofitline.hu
  7. 7.2026 során jelentősen lassult a hazai lakáspiacmnb.hu

A forrásokat a szerkesztőségi tényellenőrzés során használtuk fel.

Legfrissebb cikkek