Mennyibe kerül Magyarországnak a türk kapcsolat? Nem minden milliárd jelent kiadást

A magyar keleti nyitás pénzügyi mérlegéről szóló vitában gyakran egyetlen összegbe kerülnek az eltérő természetű állami vállalások. Pedig a budapesti képviseleti iroda támogatása, a befektetési alapokban elhelyezett tőke és az exporthitelkeret nem ugyanazt jelenti: más a céljuk, másként jelennek meg az állami vagyonban, és a kockázatuk is különbözik.

A sajtóban ismertetett adatok alapján a magyar szerepvállalás több százmilliárd forintos nagyságrendet érint. Ebből azonban nem következik, hogy a teljes összeg már elköltött vagy elveszett közpénz lenne. A mérleg megértéséhez külön kell választani a tényleges működési kiadást, a vagyoni részesedést és a hitelezési lehetőséget.

Magyarország megfigyelőként vesz részt a szervezet munkájában

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése szerint Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében. A szervezet hivatalos magyarországi oldalának tájékoztatása alapján a budapesti képviseleti iroda 2019. szeptember 19-én nyílt meg.

Az iroda a hivatalos bemutatkozása szerint egyebek mellett a szervezet és az európai intézmények közötti kapcsolatok támogatásával, valamint a diplomáciai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés elősegítésével foglalkozik. Ez tehát nem önálló befektetési projekt, hanem a kapcsolattartás intézményi háttere.

A magyar kormány Magyarország részvételét a külgazdasági kapcsolatok bővítésével indokolja. Egy 2024-es kormányzati közlemény szerint Magyarország és a szervezet tagállamai közötti kereskedelmi forgalom elérte a 4,5 milliárd dollárt. Ez a forgalmi adat ugyanakkor önmagában nem mutatja meg, hogy az állami szerepvállalás mekkora többletet hozott, és azt sem, hogy mekkora haszon jutott magyar vállalkozásokhoz vagy a költségvetéshez.

A biztos működési kiadás: a budapesti iroda támogatása

A Telex közérdekű adatokra épülő beszámolója szerint a budapesti képviseleti iroda fenntartására 2019 óta összesen 4,3 milliárd forint jutott. Ez a vizsgált tételek közül a legegyértelműbben működési jellegű közpénzkiadás: az iroda működését és feladatainak ellátását finanszírozza, nem pedig visszafizetendő hitelt vagy értékesíthető tulajdonrészt jelent.

A Telex által közölt 4,3 milliárd forintot ezért indokolt költségként kezelni. A támogatás szakpolitikai haszna azonban nem olvasható ki pusztán a kifizetett összegből. Ehhez olyan eredménymutatók kellenének, amelyek megmutatják például, milyen konkrét gazdasági együttműködések, beruházások vagy új exportlehetőségek köthetők az iroda tevékenységéhez.

A tőkebefektetés nem azonos az elveszett pénzzel

A Telex beszámolója szerint Magyarország 33 milliárd forint tőkét helyezett el a Türk Befektetési Alapban, további 16,5 milliárd forintot pedig a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapban. Ez a lap által közölt adatok alapján együtt 49,5 milliárd forintos tőkevállalást jelent.

Ezeket az összegeket nem célszerű ugyanúgy kezelni, mint az iroda működési támogatását. A tőkebefektetéshez vagyoni részesedés kapcsolódik, ezért az elhelyezett pénzzel szemben elvileg pénzügyi érték áll. A tényleges mérleg attól függ, hogy az alapok milyen befektetéseket hajtanak végre, mekkora hozamot érnek el, és mennyit ér később a magyar részesedés.

A kormány 2023-as közlése a Türk Befektetési Alapot új közös beruházások, infrastruktúra-fejlesztések és exportlehetőségek finanszírozási eszközeként mutatta be. Ez a kormányzati célkitűzés azonban nem azonos a már megvalósult hozammal: egy befektetési alap eredményét a tényleges portfólió, a kifizetések, a veszteségek és a részesedés aktuális értéke alapján lehet megítélni.

A két tőkealap esetében ezért nem helyes automatikusan veszteségről beszélni, de a megtérülést sem lehet adottnak tekinteni. A döntő kérdés az, hogy a magyar állam részesedése jelenleg mennyit ér, keletkezett-e osztalék vagy más hozam, illetve milyen kockázatokat vállaltak az alapok.

A hitelkeret csak a lehívott összeggel válik tényleges hitellé

A több százmilliárdos összesítések legnagyobb elemei közé tartoznak az Eximbankhoz kapcsolódó hitelkeretek. A Telex beszámolója 137 milliárd, az MFOR által ismertetett sajtóbeszámoló pedig 233 milliárd forintos keretösszeget említ. Ezek jelentős finanszírozási kapacitást képviselnek, de egy keret meghirdetése nem feltétlenül jelenti a teljes összeg folyósítását.

A hitelkeret azt jelzi, hogy meghatározott feltételekkel legfeljebb mekkora finanszírozás állhat rendelkezésre. A tényleges pénzügyi kitettség megítéléséhez azt kell vizsgálni, hogy ebből mennyit hívtak le, mely vállalkozások kaptak hitelt, milyen futamidő és biztosítékok mellett, továbbá hogyan alakult a törlesztés.

A hitel főszabály szerint visszafizetendő finanszírozás, ezért nem azonos egy támogatással. Ugyanakkor közpénzügyi kockázata lehet: veszteség keletkezhet például nemteljesítés, átstrukturálás vagy elégtelen fedezet esetén. Ezzel szemben a szabályosan törlesztett, kamatozó kihelyezés bevételt is termelhet.

A keretösszegek egyszerű hozzáadása tehát a maximálisan rendelkezésre bocsátható finanszírozási lehetőségről ad képet, nem pedig automatikusan a költségvetésből már kifizetett vagy elvesztett összegről. A pénzügyi mérleghez a tényleges folyósítás és a hitelportfólió teljesítménye is szükséges.

Miért nem egységes költségmutató a több százmilliárdos összesítés?

A Telex és az MFOR beszámolói egyaránt jelentős, több százmilliárdos állami szerepvállalásként mutatják be a működési támogatások, a tőkelekötés és a hitelezési keretek együttes nagyságrendjét. Ez érzékelteti a magyar részvétel méretét, pénzügyi értelemben azonban nem tekinthető egységes költségmutatónak.

Az összesítés három eltérő kérdést mos össze. A működési támogatásnál azt érdemes vizsgálni, hogy arányban áll-e az intézmény teljesítményével; a tőkebefektetésnél a részesedés értéke és hozama számít; a hitelkeretnél pedig a lehívás, a kamatbevétel, a törlesztés és a veszteségkockázat a döntő.

• Működési kiadás: felhasznált költségvetési forrás, amelyért nem keletkezik közvetlenül visszafizetési kötelezettség vagy értékesíthető pénzügyi részesedés.
• Tőkebefektetés: vagyoni részesedés, amelynek értéke nőhet vagy csökkenhet, és hozamot is termelhet.
• Hitelkeret: rendelkezésre álló finanszírozási plafon; a teljes összeg nem feltétlenül kerül folyósításra.

Ez a különbségtétel nem dönti el, hogy a keleti nyitás jó vagy rossz gazdaságpolitika. Azt viszont megakadályozza, hogy minden pénzügyi vállalást végleges veszteségként, vagy éppen ellenkezőleg, biztosan megtérülő befektetésként mutassanak be.

A valódi mérleghez eredményadatok kellenek

A magyar szerepvállalás intézményi és pénzügyi keretei részben láthatók: működik a budapesti iroda, az állam részesedést szerzett befektetési alapokban, és jelentős hitelkeretek kapcsolódnak a térséghez. A gazdasági eredmény azonban csak akkor ítélhető meg, ha a vállalások mellé összehasonlítható teljesítményadatok is társulnak.

A tőkealapoknál a magyar részesedés aktuális értéke, a realizált hozam és az ebből finanszírozott projektek eredménye lenne lényeges. A hiteleknél a ténylegesen lehívott állomány, a kamatbevétel, a késedelmes követelések és az esetleges veszteségek tennék összehasonlíthatóvá a vállalt kockázatot az elért gazdasági haszonnal.

A kereskedelmi forgalom nagysága önmagában szintén nem bizonyítja az egyes állami eszközök eredményességét. Az értékeléshez azt is el kellene különíteni, hogy a gazdasági kapcsolatok változása mennyiben köthető a diplomáciai irodához, a tőkealapokhoz és az állami hitelezéshez.

Három külön pénzügyi kategóriát kell számon tartani

A sajtóban közölt számok alapján a türk együttműködéshez kötődő magyar állami szerepvállalás jelentős, ezért indokolt a felhasználásának és eredményeinek rendszeres követése. A tételek egyetlen számmá összeadása azonban nem válaszolja meg, hogy ténylegesen mennyibe került az együttműködés, és mit kapott érte Magyarország.

A Telex szerint az irodafenntartásra fordított 4,3 milliárd forint működési kiadás, míg a két alapban elhelyezett, összesen 49,5 milliárd forint vagyoni befektetés. A Telex és az MFOR által ismertetett hitelkeretek ezzel szemben finanszírozási plafonok. A hiteles pénzügyi mérleghez ezért a vállalt összegek mellett a részesedések értékét, a tényleges folyósításokat, a törlesztéseket és az elért hozamokat is együtt kell vizsgálni.